Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei

A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY

241

tőén már megoszlottak a vélemények: a tanács egyik része részint a haszonbérlésre, részint az örökös eladásra, a másik része az elzálogosításra, míg a választott község általában a haszonbérlésre szavazott. Mivel az álláspontok ilyen nagymértékben megosztottak voltak, ezeknek összes várható előnyével és hátrányával együtt részletes felterjesztést intéztek a Kamarához.

Az általános alapelv mindhárom esetben az volt, hogy az egész - a felmérés szerint 560 hold - területet 14 darab, egyenként 40 holdas részre osztják fel, ehhez mérnöki terv is készült. Abban is megszületett az egyetértés, hogy az eddigi bérletek azért sem voltak eredményesek, mert rövid időre kis darab földeket adtak bérbe, s ez idő alatt még trágyázással sem tudták javítani a bérlők, s gyakran évente egymást követve, használói csak kizsigerelték az amúgy is sovány földet.

I. A haszonbérlet elleni érvek:

• mivel a bérlő és leszármazottai nem jutnak tényleges tulajdonhoz, kevésbé érdekeltek a birtokba való befektetésekben, ezért a jövedelmezőség is alacsonyabb lesz, tehát a városi pénztár is kevesebb pénzhez fog jutni;

• a haszonbérletet bármikor felmondhatja a bérlő, ha a körülmények erre kényszerítik.

A haszonbérlet melletti érvek:

• a város tulajdonjoga fennmarad;

• a bérlőknek nem kell már kezdetben óriási befektetéseket eszközölni, apránkénti ráfordítással növelhetik a bevételüket. Iparkodó földművest előbb találni, mint nagy tőkepénzest, tehát a zálog- vagy örökös eladásnál kecsegtetőbb;

• ha a bérlő időközben meggondolná magát és felmondja a bérletet, a városban bírt vagyonából le lehet foglalni annyit, hogy a város kártalanítsa magát, vagy ha nem idevaló az illető, kezest kell kérni tőle;

• a bérletre bárki jelentkezhet, helybeli, idegen, szegényebb vagy gazdagabb.

II. A zálogba adás ellen szóló érvek:

• már Werbőczy is ellenezte az örökbirtok zálogba vetését, melyet törvénytelen uzsorának nevezett;

• a zálogba vevő, mivel tulajdonhoz nem jut, nem adja meg a birtok értékét, tehát a városi pénztár kevesebb bevételhez jut;

• a zálogos a telket épületekkel terhelné, hogy minél nehezebb legyen a városnak azt visszaváltani, ez hosszú pereskedéshez vezet;

• ha a szerződésben a város kikötéseket tenne például az építkezés megszorítására, ez csökkentené a zálog összegét;

• amikor a zálogos látja, hogy közeleg a zálogszerződés lejárta, alábbhagy a telkek javításával, hagyja leromlani azokat;