Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
232 KÁNTOR KLÁRA megtekintésére, azonban sem az egész-, sem a zsellértelkekre komoly vevői szándék nem volt, így bevétel híján a telepítés a város rendkívüli kiadásait szaporítja.92 Az 1800. esztendő egyik fontos döntése volt, hogy a május 7-én tartott ülésen Esztergom város tanácsa a választott község teljes egyetértésével megváltoztatta Nixbrod dűlő, illetve a leendő település nevét Kis-Esztergomra. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, nehogy az érdeklődők azt higgyék, hogy egy terméketlen, meddő földről van szó.9’ Mint a névváltoztatás időzítéséből is látható, a megfontolt, bölcs előrelátás nem tartozott a városvezetés erős oldalai közé, hiszen a névváltoztatásra már a hirdetés feladása előtt, vagy tíz évvel korábban lett volna szükség. A következő egynéhány év továbbra is Lauber és a város huzakodásával telt. A Kamara nyomása alatt a tanács igyekezett rászorítani Laubert a fent is jóváhagyott és jogosnak ítélt 912 forintos megváltási ár elfogadására. Ezen a téren azonban a városvezetés kevés sikerrel járt, hiszen Lauber most már nem csak a földek egykori vételárát követelte vissza, hanem annak az összes kamatát, az elmaradt állítólagos hasznát (amennyiben művelte volna), az (állítólag) befizetett adóit, a vásárolt földekről szóló kimutatásért a jegyzőségnek fizetett illeték összegét, stb. Ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni, mennyire óhajtja a várossal a megegyezést és csak azért akadékoskodik, mert szeretne tisztán látni. Időnként azt is követelte, hogy amennyiben nem tud, vagy nem akar fizetni a város, adják vissza neki a földeket, mint jogos tulajdonosnak.94 Lauber Ferenc nixbrodi felajánlása, és talán még inkább az azonnali megvalósulás elmaradása fölött érzett csalódása, majd sértett, haragos viszonyulása a városhoz, követelőzései jelentős mértékben hozzájárultak az új kolónia létrejöttének késleltetéséhez. Lauber végül is a város által felajánlott összeget nem fogadta el, majd - jóval 1803. szeptember 19-én bekövetkezett halála előtt - júniusban keltezett végrendeletében a nixbrodi és barátkúti földjeit azzal a megkötéssel hagyta két kiskorú gyermekére, Antalra és Teréziára, hogy „die Nixbroder auch Barátkuter Äcker nicht zertrennet werden sollen ”,95 azaz feldarabolásukat megtiltja, azokat egy testben kell tartani. Ez a testamentumi megkötés további akadályt jelentett Kis- Esztergom megvalósításában. MNL KEML IV. 1001.a. 994/1800. sz. MNL K.EML IV. 1001.a. 409/1800. sz. A Nixbrod elnevezés ezt követően is használatban maradt, mind a köznyelvben, mind az iratokban, bár utóbbiakban egy ideig érzékelhető egyfajta törekvés a rosszul csengő régi elnevezés mellőzésére. MNL KEML IV. 1001.a. 694/1801., 689/1801., 779/1801., 975/1801. sz. és 1801. F. 3. No. 72. MNL KEML IV.lOOl.g. 1803. F. 5. No 93.
