Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
227 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY A királyi biztos feladata volt a Lauber-féle földek mennyiségének és nagyságának, valamint értékének kitisztázása is, melynek érdekében felszólította a tanácsot, nyilatkozzon e tekintetben. Fáik Bálint kapitány szeptember elején jelentette, hogy tényleges birtokos csak 10 holdnyi területet birtokol. A Lauber-földekkel kapcsolatban azonban kiderült, hogy semmi módon nem egyeznek sem a felvallási jegyzőkönyvekben lévő adatokkal, sem pedig az urbáriummal. Egyébként ez utóbbival nem is egyezhetnek, mert Szilva Mihály úr és más idős személyek állítják, hogy a nix- brodi földekhez a város egy 30 évvel korábbi csere folytán jutott és az urbáriumban nem is szerepel, illetve az elcserélt földnél a nixbrodi föld sokkal nagyobb.77 A polgárok egy részének tiltakozása a nixbrodi telepítés ellen - bármilyen kitartónak is bizonyultak - nem ingatta meg a Kamara álláspontját. November 11-én kelt leiratában közölte, hogy újabban a polgárok a királyi biztos elmozdítását is és a telepítési határozat visszavonását is követelik. Ami Lauber Ferenc földfelajánlását illeti, még vizsgálatok szükségesek, de hangsúlyozza, hogy a telepítést meg kell valósítani. A leirat megfeddi a városi tanácsot, amiért - hivatali kötelessége ellenére - négy polgárnak útlevelet állított ki Bécsbe, s ezzel lehetővé tette a királyi parancs végrehajtásának akadályozását. Elrendeli ezért, hogy büntetésképpen (Pudelko József és Hersics János szenátorok kivételével) az útlevelet megszavazó szenátorok fizetését negyedévre vonják meg.78 A tanács december 16-i ülésén megállapítást nyert, hogy Lauber Ferenc földjei az általa vélt 192 hold helyett a kimérés szerint 167 egész 3Л hold nagyságú, egy holdat 1200 négyszegletű ölekben számolva. Ez alkalommal döntött a tanács - a kamarai utasításnak megfelelően - a telepítés végrehajtásáról azzal, hogy országszerte meg kell hirdetni. A hirdetést azonban a problémás részletkérdések miatt el kellett halasztani. Ezek a következők voltak: vajon a Lauber-féle földeket féltelkenként osszák-e fel, s vajon e telkek pénzen meg- váltandók-e vagy sem, továbbá ha igen, mire fordítsák a befolyt pénzt.79 Másképp fogalmazva: a legfontosabb kérdések maradtak tisztázatlanul. A következő év folyamán mindössze néhány kérdésre sikerült pontot tenni a nixbrodi telepítéssel kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy Missits István alispán áprilisban kikérte a városi levéltárból azokat az iratokat, melyek a telepítést ellenző polgárokra MNL KEML IV. 1001.a. 1099/1795., 1784/1795., 1420/1795. sz. MNL KEML IV.lOOI.a. 1619/1795. sz. és 1632/1795. sz. A leirat hivatkozik mintegy 30 évvel korábbi nixbrodi betelepítési tervre, amit a korábbi királyi biztosok is jónak tartottak. Ennek egyelőre nem találtuk nyomát a levéltári iratok közt, ahogy az állítólagos földcserének sem. MNL KEML IV.lOOI.a. 1632/1795. sz.
