Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
228 KÁNTOR KLÁRA nézve terhelőnek számítottak: akik akadályozták a királyi döntés megvalósítását, folyamodásokat írogattak, a kitűzéseket megrongálták.80 A másik tisztázandó kérdés az volt, hogy Lauber mennyit költött a földek vásárlására. Ezt - kamarai leirat értelmében - a város köteles volt megtéríteni. A Kamara kalkulációt kért arra vonatkozóan is, hogy amennyiben a kijelölt telkeket megváltási áron adják el, mekkora összegre számíthat a városi kassza, illetve a város által építendő középületek mennyibe fognak kerülni, elegendő lesz-e a várható, befolyó összeg az építkezésekre. A következő ülésre meghívták Lauber Ferencet, Jaczyg György mérnököt és néhány mértékadó iparost, építőmestert az árajánlat miatt. A tanácsülésen megjelent Lauber nem kis sértődöttséggel kinyilatkoztatta, hogy ő felajánlotta őfelségének a nixbrodi földjeit, de mivel az ügy lassan halad, addig is, míg igénybe veszik, használni fogja azokat, s kezeljék őt is úgy, mint a többi ottani földtulajdonost.81 Fáik Bálint kapitány a középületekre vonatkozó és a várost terhelő költségeket illetően az alábbi számítást terjesztette a tanács elébe: a földek eladásából kb. 3566 forint jönne be, de mivel Lauber a városnak nem akarja ingyen átadni, meg kell tőle venni, ez 784 forintba kerül, a többi ottani tulajdonos földje 300 forint, összesen tehát 1084 forint. Ami az épületek felállítását illeti: a kocsma, iskola és iskola- mesteri lakás 11 388 forint, a kovácsműhely 1424, a mészárszék 1533, a plébánia 2266, a temetőkerítés 10 forint, a templom 20 000, a tanító fizetése 150, a plébánosé 300 forint, mindösszesen 38 568 forint 36 krajcár. A tanács ehhez nem tudott mást hozzátenni, mint hogy a telepítés során fogják látni a tényleges költségeket, de a jelentést felterjesztik a Kamarának.82 83 Az 1790-es években tehát nem sikerült megvalósítani Nixbrod betelepítését. A dicstelen nevű dűlőnek egyetlen felemelő, ünnepi alkalomban jutott csekélyke szerep. 1795. szeptember 19-én ugyanis József királyi herceg Pest vármegyei főispáni beiktatására utaztában a város határában lévő bécsi úton haladt el, s ekkor Esztergom város tanácsa ünnepi díszbe öltözve, fegyverrel felékesítve köszöntötte őt Nixbrodnál.8’ 80 MNL K.EML IV. 1001.a. 523/1796. és 528/1796. sz. 81 MNLKEML IV. 1001.a. 722/1796. és 800/1796. sz. 8? MNLKEML IV. 100La. 984/1796., 1218/1796. sz. 83 MNLKEML IV. 100La. 1185/1795. sz.
