Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
226 KÁNTOR KLÁRA Július 15-én Huszár József királyi biztos újabb kamarai utasítást ismertetett a tanáccsal. Ebben Nixbroddal kapcsolatban elsősorban a kút megóvására szólítják fel a várost, elrendelve, hogy legalább itatásra használják, nehogy tönkremenjen. A mérnök által eszközölt kitűzéseket, határjeleket mindenképpen meg kell óvni, és ami a Dorog-patak szabályozását illeti, az év folyamán feltétlen be kell fejezni, továbbá a vízügyi munkálatokat a házipénztárból kell finanszírozni. A kitűzések megóvásának ellenőrzésére július végén a tanács négytagú bizottságot küldött ki Jaczyg mérnök vezetésével.73 A kormányhatóságokkal folytatott levelezésből kitűnik, hogy az uralkodó eltökélt volt a nixbrodi telepítést illetően, de annak is végére kívánt járni, hogy miért ellenzi több esztergomi lakos és polgár. A Helytartótanács július 12-én kelt leiratát a kifejezetten e célból összehívott választott községgel 26-án ismertették. Itt szószólójuk előadta, hogy a választott községből többen egyáltalán nem hallottak a telepítésről, ezért ragaszkodtak volna az iratok kikéréséhez, ekkor utasították is a jegyzői hivatalt az iratok előkeresésére. Stájert József szószóló július 28-án közölte a tanáccsal, hogy a betelepítési királyi parancsot felolvasta a választott községnek, de többen mégis ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz és követelik az üggyel kapcsolatos iratokat is.74 Időközben, a királyi biztos ezekben a napokban lefolytatta - a telep létesítésével kapcsolatban kialakult vitáról - a vizsgálatot a városházán, ahol a „nixbrothi Impopu- latio eltávoz tatásáért esedező ” polgárokat és lakosokat is meghallgatta. Augusztus 1-jén a telepítést ellenzők újabb beadvánnyal fordultak a tanácshoz, mivel úgy értesültek, hogy a tanács Baranyay Ferencnek kiadott olyan iratokat, amiben az ő beadványuk és azon az aláírásaik szerepelnek, a királyi biztos előtt tett nyilatkozatukkal, valamint az 1791-es nixbrodi helyszíni vizsgálat résztvevőinek nevével, noha Baranyaynak semmi köze nincs hozzá.77 Feltehetőleg a királyi biztos sem boldogult a renitens polgárokkal, s inkább megbüntetésük lehetőségét fontolgatta, mert augusztus 7-én a tanácshoz küldött átiratában kérte azon polgárok neveit, akik ellenzik a Kamara betelepítéssel kapcsolatos határozatát, megkérdezte, hogy a tanács milyen lépéseket tett ellenükben, azaz büntetésükért, továbbá, hogy miként utazhattak Bécsbe és vajon jelezték-e a tanácsnak ebbéli szándékukat. A tanács válaszában azt állította, hogy nem ismeri a ténylegesen ellenző polgárok nevét, mert a választott község külön teremben tanácskozik és július 18-án a tanács előtt csak néhányan jelentek meg követként: Stájert József szószóló, Endér János, Kiss János, Kakas István és Massing József.76 MNL KEML IV. 1001.a. 912/1795. sz. és 912/1795. sz. MNL KEML IV. 100l.a. 961/1795., 967/1795. és 968/1795. sz. MNL KEML IV. 100Lg. 1795. F. 3. No. 74. MNL KEML IV. 100l.a. 1009/1795. sz.
