Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
206 KANTOR KLARA után járó külső tartozékföldek osztódását is magával vonja, ez pedig oda vezet, hogy az urbárium hibás adatokat fog tartalmazni. Ezért a város igyekezett tartani a városfalon belüli telkek számát a kialakult 340 körül, ugyanakkor a külvárosi telkek szaporodását is szerette volna kordában tartani, ahogy a jegyzőkönyv fogalmazott „ odaki penig az suburbiumban lakók ne szaporodgyanak és azzal az rosszak ne ampliáltassanak [szaporíttassanak] ”.16 * * * Ami a városban található összes ingatlan nyilvántartását, azaz urbáriumát illeti, a források adatai nem egységesek. Találunk utalásokat arra vonatkozóan, hogy már a 18. század elején készítettek urbáriumot, az azonban mostanáig nem került elő. Ugyanakkor 1738-ban a Helytartótanács éppen azért rója meg a város vezetését, hogy tudomása szerint Esztergom nem rendelkezik urbáriummal, holott a helyes gazdálkodás rendjéhez ez hozzátartozik, tehát az összes ház, telek, kert és mindenféle appertinenciáról és haszonvételről, cenzusról és javadalomról külön kell felvenni összeírást.17 Esztergom város iratai közt jelenleg mindössze egyetlen urbáriumnak tekinthető összeírást ismerünk.18 Ez az - 1743-ban készült - Grundbuch címet viselő, német nyelvű kötet csupán a nyárasd- és körtvélyes-szigeti rétek, a kukoricaföldek, valamint a Hegymegi (Gebürge) szántók felosztását tartalmazza, összesen 340 polgár - 280 egész és 60 féltelkes - között. Biztosra vehetjük, hogy a többi művelési ágú területről is készülhetett hasonló jegyzék vagy összeírás. Ezt a - rétek és szántók kiosztásáról felvett - telekkönyvszerű összeírást 1771-ig vezették a változások alkalmankénti bejegyzésével. így például 1766-ban - egy, január 9-én kelt kamarai engedélyre hivatkozva - örökáron eladják a városi szegényház egyetlen dűlőben lévő, diósvölgyi szántóját. Ugyanekkor az ispitának egy, a Duna mellett, a Táti útra dűlőben levő földjét négy részre mérték ki és árverés útján értékesítették.19 Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán Esztergom is készített egy tervezetet arról, hogy az új urbáriumot milyen szempontok alapján kell összeállítani. MNL KEML IV. 1001.a. 71. o. 1749. január 7. ülés 17 IV.lOOl.g. 1738. F. 1. No.5. 18 IV.lOOl.g. Vegyes összeírások. Das Königlichen Freyen Statt Gränn Grundbuch oder Richtige Eintheillung derer Wiesen und Äcker, welches durch Gottes Hilfe außgerichtet und zuende gebracht durch mich Johann Kováts Ertzpischofflichen) und Palatinalischen Hoff(lichen) Mathematicum. Anno 1743. den 25. April. 19 Uo„ 44-45. o.
