Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY 207 A tervezetet Lang Ferenc jegyző 1772. évi fogalmazványában ismerjük, mely már egy korszerűbb ingatlan-nyilvántartási és -kezelési szemléletet is tükröz.2" Legfontosabb pontjai: • minden ingatlanról (beltelek, szántó, szőlő stb.) külön-külön nyilvántartó könyvet kell vezetni, amibe a birtokos nevét, a telek nagyságát és annak változásait is vezetni kell; • az ingatlanok mérésére mindig - összesen és egyenként is - ugyanazt a mértékegységet kell alkalmazni; • az ingatlanokkal kapcsolatos adásvételeket, vitás ügyeket egy, a város kebeléből felállított bizottság kezelje, mely a hét bizonyos napjain működjön; • a telkek kimérésével kapcsolatos panaszokat is ez a bizottság vizsgálja ki; • a telkek kiméréséhez az érdekelt szomszédokat is meg kell hívni; • a tanács tudta nélkül szerzett, vagy illeték megfizetése nélkül nagyobbított telkeket meg kell vizsgálni és vagy eladni, vagy lefoglalni, kimérni, felbecsülni és a foglalónak becsű áron eladni; • a tanács tudomása nélkül senki ne merjen építkezni; • minden adásvétel érvénytelen, amit az úrbéri bizottság tudomása nélkül eszközölnek; • a hegymesterek kötelességévé teszik, hogy a szőlőhegyen kötött adásvételekről tájékoztassák a bizottságot; • a bizottság tagjainak szavazzanak meg rendes fizetést, hogy napidíjaikban ne legyenek túlkapások. Valószínű, hogy az ekkor tervbe vett urbárium mégsem készülhetett el, mert még 1826-ban is azt az - akkor már több, mint 80 éves - urbáriumot használták, melyet 1743-ban Kováts Jánossal készíttetett a város, noha ennek avultsága egészen nyilvánvaló volt. Ezt a következő példa is alátámasztja. Deininger Jakab polgár 1826 áprilisában azzal a panasszal fordult a tanácshoz, hogy szérűskerti szomszédja, özvegy Guselákné kertjét a kelleténél nagyobbnak véli, ezért ki akarja mérettetni. A kiküldött városkapitány jelentése szerint megtekintették az urbáriumot és annak alapján végrehajtották a kimérést, majd megállapították, hogy a szomszéd Guselákné egy négyszögöllel több területet használ, mint illeti, ezért azt visszamérték Deininger telkéhez. Az özvegy azonban ebben nem nyugodott meg, mert - állítása szerint - a porció-céduláján más méret szerepel, nevezetesen a kimért 179 öl helyett 402 öl. A vizsgálat megállapította, hogy korábban - az 1801, 1802 és 1805-ös vagyon- összeírások szerint - más földek és kertek is voltak a család birtokában, „ de hogy 20 MNL KEML IV.lOOl.g. 1772. F. 4. No. 36.