Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei

A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY

205

A jegyzőkönyvek adatai arra utalnak, hogy 1716-ig Esztergom város köz- igazgatási területe négy fertályra, azaz negyedre terjedt ki.6 1717-ben, az újonnan választott négy fertálymester mellett megjelenik Kovácsi külváros fertálymestere.7 A felügyeletére bízott városrész ekkor még nem lehetett jelentős, mert - egy következő évi adat szerint - neki egy forinttal kevesebb fizetést szavaznak meg, mint a többieknek.8 Ugyanebben az évben több bejegyzés utal arra, hogy Kovácsi városrészen építési telkeket mért ki a tanács,9 illetve Kovácsin egy új utca helyét jelölték ki.10 A következő években már az ötödik fertály mestere is hasonló fizetésben részesül, mint a többi négy fertályé.11

A Tabán, vagy Tobánka, azaz a város Duna felőli oldalán lévő szérűskertek (suburbium de acervis) területének felosztása, kimérése is korán megkezdődött, azonban a gyakori áradások és egyéb katasztrófák miatt lassabban haladt. A jegyzőkönyvek már 1723-ban említik az Árok utcát, valamint egy ottani lakos megbüntetését.12 1725-ben 10 személynek visszafizetik a városi pénztárban elhelyezett telekvételárat.13 1751-ben az árvíz,14 1759-ben a tűzvész döntötte romba ezt a kialakuló városrészt 15 Ekkor 22 károsultat írtak össze.

A lakosság természetes szaporodása, valamint az idegen betelepülők okozta népességtöbblet kétféle módon tudott lakhatáshoz jutni: egyrészt a meglévő beltelkek, házak megosztásával, mely által már korán megindult a telekaprózódás, másrészt a külvárosi részek növelésével, építési telkek parcellázásával.

A telekaprózódást érhetjük tetten az 1749. január 7-én tartott tanácsülési határozatban, mely a külvárosi házak további szaporításának meggátlását, és egyben a telekaprózódás kordában tartását tűzte ki célul. Megtiltotta mind a városfalakon belüli, mind pedig az Újsoron és a Tabánban fél házak eladását. A tanács úgy indokolta döntését, hogy a falakon belüli telkek aprózódása az appertinenciák, vagyis a házak

6 Tóth: 1716: 92. regeszta.

Tóth: 1717: 297., 352. regeszta. Kovácsi pusztát a város Károly Róbert adományaként nyerte 1326-ban, a történeti irodalomban a királyi pénzverők/fegyverkovácsok falujaként szerepel. Jelenleg az esztergomi vasútállomás és környéke.

8 Tóth: 1718: 536. regeszta.

9 Tóth: 1718: 488., 491., 492., 495., 498, 508. regeszták.

10 Tóth: 1718: 567. regeszta.

11 Tóth: 1720: 511. regeszta, 1724: 557. regeszta, 1726: 1294. regeszta, 1729: 972. regeszta.

12 Tóth: 1723: 242. és 665. sz. regeszták.

13 Tóth: 1725: 1120. sz. regeszta.

14 Tóth: 1751: 741. sz. regeszta.

MNL KEML IV. 1001 .g. Esztergom szabad királyi város iratai.