Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
204 KANTOR KLARA ipari és mezőgazdasági üzemek történetével, azonban Kertváros betelepítésének első évtizedeiről néhány mondaton kívül többet nem tudunk meg. Jelen tanulmányban - a kutatás első lépéseként - e településrész korai történetére vonatkozó helyi forrásokat igyekeztünk összegyűjteni és feldolgozni. E források a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárának IV. 1001-1008. fondjaiban találhatók, melyek Esztergom szabad királyi város feudális kori irategyütteseit tartalmazzák. Ezen kívül - esetenként - más levéltári fondok iratait is felhasználtuk. A kutatás során némi meglepetéssel szolgált, hogy a témára, vagyis Esztergom- Kertváros korai betelepítésére vonatkozóan helyben is igen bőséges forrásanyag található. Az is egyértelműen kiderült, hogy a kérdést nem lehet elszigetelten kezelni a többi, korábbi betelepítéstől, egyáltalán Esztergom város 18. századi település- történetétől, amelynek részletes feldolgozása más - a Magyar Országos Levéltárban őrzött - fondok, így a Magyar Királyi Udvari Kamara és a Magyar Királyi Helytartótanács iratanyagának bevonását is megkívánja, a kutatás egy további lépéseként. Esztergom településszerkezetének, fejlődésének vázlata a 18. században Esztergom szabad királyi város középkori története többé-kevésbé ismert, kiváltságos jogállásának eredetére vonatkozóan azonban nem rendelkezünk megbízható forrásokkal, valószínű, hogy már a nagy városalapító, IV. Béla előtt is bírt ilyen joggal, hasonlóan Fehérvár, Zágráb városokhoz.4 E jogok a török hódoltság alatt elenyésztek, a város régi lakossága eltűnt, s csak a török kiűzése után betelepülő németek, rácok, magyarok által - és a Magyar Királyi Kamarai Adminisztráció felügyelete alatt - újjászervezett városigazgatás próbálta feléleszteni a hajdanvolt kiváltságokat. Ezeket végül az 1708-ban, nagy nehézségek árán és tetemes költségekkel visszaszerzett kiváltságlevél biztosította. A város településszerkezetének 18. századi változásaira vonatkozóan a legkorábbi adataink Esztergom város tanácsülési jegyzőkönyveiből származnak.3 Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris Kiadó, Budapest, 2002., 24. o. 5 MNL KEML IV.1001 .a. Esztergom szabad királyi város iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1701-1848. Az 1701 és 1 755 közti jegyzőkönyveket Tóth Krisztina (a továbbiakban: Tóth) levéltáros regesz- tázta. Jegyzeteinkben az összesen nyolc kötetben megjelent regeszták évszámára és a regeszta sorszámára hivatkozunk.
