Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NF.DAMTÓL KOMÁROMIG 17 természetes rét 250 h., áradásos legelő 100 hold; végre utczák, utak 200 h., tavak, vizes árkok 350 holdat foglalnak el. A föld inkább homokos mint fekete. Az uradalmi földek a városon alól a Duna mellett jobb minőségűek. Fő termékek a búza, kevesebb rozs és árpa, legtöbb zab, kukoricza és burgonya. A szarvasmarha tenyésztés jó karban áll, ló sok, de a kíméletlen bánás miatt elaljasodott. Az uraság pedig igen szép birkákat tenyészt. Lakja 1754 lélek, u. m. 980 reform., 750 r. kath., 20 evang., 4 zsidó. Mind a két fő vallásfelekezetnek helyben van papja és temploma. Mind a két vallásu lelkésznek külön 4 egész telek földje, a tanítóknak felényi, a kath. egyháznak magának 1'Л telke van, a város pedig 4 telket bir. Van itt urasági kastély, nagy magtár, szép lakok, nagy vendégfogadó, sörház, szeszgyár, urasági vámhid a város közepén levő töltésen. Országos vásárt 4 tart, u. m. Kázmér, János, Elek és Móricz napok előtti hétfőn. Bírják gr. Zichy János örökösei, és gr. Zichy Miklós. E város régente a komáromi vár uradalmához tartozott. Monostor puszta, melly most O- Szöny kiegészítő részét teszi Acs felől és 425 h. szőlőt foglal magában, régen különálló volt, s 1581. Koppom Monostor név alatt a szentmártoni főapátság bírta. Nevezetessé teszik O-Szőnyt, a romaiak itteni gyarmata, mellynek nagyszerű romjai a Duna partján most is szemlélhetek. Itt volt ugyanis Bregetium város. Ugyanezt állítják Schönvizner, Kalancsics, Thomka, Szászy, Szerdahelyi; Balla pedig még feljebb megy, állitván, hogy a város még a romaiak előtt e földön lakó Brigetiusok által építtetett, s nevét a Brigan der Thau-ból származtatja. Szőnynek délnyugoti része most is Sidoniának, keleti pedig Pannóniának neveztetik, s a határban, különösen a dunaparti romoknál igen sok romai régiségre akadnak, a kiásott köveken pedig gyakran Brigetium város olvasható. ”2 ' Ugyancsak Fényes Elek leírása 1859-ből: „3. O-Szőny, magyar m. v. [mezőváros] Komáromhoz Vw állomásra, a Pestről Bécsbe vezető országúiban, a Duna jobb partjához közel, sík térségen, 764 r. kath., 1013 reform., 12 izr. lak. Mind a két vallásfelekezetnek helyben van anyatemploma. Talál tátik itt 362 ház, egy urasági kastély, nagy magtár, több tisztilak, vendégfogadó, sörház, szeszgyár. Tagositott határa a monostori pusztával együtt 11 458 magyar hold. - Ebből 4512 hold urasági majorság, 5483 hold urbériség 106 2A egész telek után, 913 hold az egyházaké és községé. Ugyanis itt mind a kath., mind a reform, egyház szép javadalmakkal láttatott el, s mindenik külön 4 egész telket, a tanítók felényit, a község 4 telket, a kath. templom másfél telket bír, egész telekilletőség legelővel együtt 49 holdra menvén. A föld minősége inkább homokos, mint agyagos természetű; az uraságJöldjei azonban a Duna felől termékenyebbek. Főtermékek a búza, kevesebb rozs és árpa, legtöbb zab, tengeri és burgonya. Az uraság repczét, s a jűzitői czukorgyárhoz czukorrépát is 23 Fényes: Magyarország geographiai... 4. köt. 157. o.
