Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
18 ERDÉLYI SZABOLCS termeszt. A lakosok sok lovat tartanak, s a vaspályák megnyitása előtt gyors fuvarozással sok pénzt kerestek. Szőleje a monostori határban van, s 338 holdat foglalnak el, s meglehetős bort szolgáltatnak; erdeje nincs. Országos vásárt négyet tart, u. m. mart. 4., máj. I6.,jul. 17., és sept. 13-kán, a nevezett napok hétfőjén. Hajdan itt feküdt Bregetium római város, s innen már sok jeles régiségek ásattak ki. Főbirtokosai gr. Zichy Miklós és gr. Zichy János örökösök, kik a májorsági földeket kire- kesztőleg bírják, és igen szép birkákat tenyésztetnek. U. p. [utolsó posta] Uj-Szőny. ” Ekkor említi először az Ó-Szőnyhöz tartozó Bélamajor urasági majorságot.24 1880-ban 2653 lakosa 341 házban, 1890-ben 2700 lakosa 374 házban lakott. 1892-ben hozzá tartozott: Füzitő, Nagy-Herkály, Új-Szállás, Sáli, Kis-Herkály és Béla puszta. 1900-ban 3528 lakosa (ebből 3264 polgári népesség, 264 katona) 401 házban lakott. A házak közül 91 (23%) kőből vagy téglából, 303 (75%) vályogból vagy sárból, s csupán 7 (kevesebb, mint 2%) fából épült. A tető 91 ház (22%) esetében volt csak valamilyen éghetetlen anyagból (cserép, pala vagy bádog); a többi 314 házat (78%) zsindelyből vagy deszkából (102 ház 25%) nádból vagy zsúpból (53%) készült tető borította.25 Az 1871/18. tvc. besorolása szerint O-Szőny nagyközség lett. A régi ó-szőnyi községházáról és jegyzői lakról 1879-ből van az első adatunk a szőnyi jegyzőkönyvekből, ám az épület már korábban is állt. Elképzelhető, hogy eredetileg a Zichy- uradalom egyik gazdasági épülete volt. (Az új községháza 1948-ban épült fel.)26 A III. katonai felmérés (1869-1887) során Magyarország területét 1872-1884 között mérték fel. A kéziratos, színezett felmérési szelvények 1:25 000 méretarányban egy példányban készültek, eredetileg nem kinyomtatásra, csak a hetvenötezres szelvények alapjául szánták azokat. A levezetett méretarányú térképek (1:75 000, 1:200 000, 1:750 000 méretarányban) nagy példányszámban jelentek meg, szabadon vásárolhatók voltak, így sok példányuk fennmaradt, több kiadásban. A későbbi kiadások a terepen időközben bekövetkezett legfontosabb változásokat követték. Az 1. világháború után megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia és a közös katonai térképezést végző bécsi Militärgeographisches Institut is. Jogutódja Magyarországon az 1922-ben létrejött Állami Térképészet lett, amely megkapta a III. katonai felmérés trianoni országterületre eső 1:25 000 kéziratos szelvényeit és egyéb alapanyagát, a hetvenötezres szelvények alapanyagait, nyomólemezeit, kizárólagos kiadási jogát. A kéziratos szelvények szolgáltak a későbbi felújítások alapjául. A kéziratos eredeti szelvények nagy része eltűnt, feltehetően a II. világháború végén, Fényes: Magyarország 1859-ben. 1. köt. 497^198. és 506. o. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 1. r. A népesség általános leírása községenként. Budapest, 1902, Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 104-105. o. /Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 1. köt./ Számadó: Komárom... 29-30. o.
