Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
176 KARSAI-NAGY ZOLTÁN Kovács László: „Szerintem az nagyon el volt rontva az a felkészülés! 78. április... azt hiszem április 26-án volt vége a bajnokságnak, mert sűrítve volt a tavaszi forduló. Játszottunk éjjel nappal, és hétfőn már kellett jelen tkezni a stadionba, ott voltunk bent. A pestiek hazamehettek, én a Kereki Zolival bent maradtam. És akkor ott voltunk két hetet, vagy nem tudom mennyit, és utána Németország, és utána bevállalták ezt az angol mérkőzést, ami aztán még odavert a csapatnak, és én szerintem idegileg voltak ki, mire kimentek. Pedig az egy jó válogatott volt! ”8 Specifikus sportági mezőről abban az esetben beszélhetünk, amikor a sporttér szabályozottá válik. Azáltal válik szabályozottá, hogy egyrészt az egyesületek, illetve a szövetség szabják meg, hogy mi számít az adott sportág szabályainak megfelelő sporttevékenységnek, másrészt a szövetség által szabályozott sporttérnek tekinthető azáltal, hogy a hivatalos sportversenyeken csak hivatalos egyesületi tagok nevezhetők, illetve a sportág szövetségének tagegyesületei döntik el, kiket fogadnak el sportolóknak.4 Az államszocialista időszakban markánsan érezhető volt a politika beavatkozása a társadalmi alrendszerek működésébe, így ennek tekintetében érdemes vázlatosan feltérképezni a specifikus sportági mező legfelsőbb dimenziójában működő, és azt az intézkedésein keresztül működtető sporthivatal történetét is. A testnevelési és sportmozgalom szocialista átszervezésének időszakában 1951-től, a sport irányítása az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) kezében összpontosult, amely az állampárt útmutatásai alapján kontrollálta a sportéletet. Az 1956- os forradalom alapjaiban rengette meg a sztálinista sportvezetést. 1957 áprilisában létrehozták a Magyar Testnevelési és Sporthivatalt (MTSH), amely a Művelődési Minisztérium keretein belül működött. Az Elnöki Tanács rendelete alapján 1958 februárjában, Magyar Testnevelési és Sporttanács (MTST) néven újjáalakult a sportélet vezető szerve. Ez a szervezet valamennyi, a testkultúrát érintő állami és társadalmi erőt saját égisze alatt egyesítette. A KISZ Központi Bizottsága, Országos Ifjúsági Sportbizottság (OISB) néven, saját szervező központot hozott létre. 1963 decemberében — a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusán elhangzott elvi állás- foglalás értelmében - az MTST-t átszervezték és létrehozták a Magyar Testnevelési és Sportszövetséget (MTS). Ezt váltotta 1973-ban a minisztertanács égisze alatt működő Országos Testnevelési és Sporthivatalt (OTSH). Ahogyan az 1979-ben megjelent a Sport Magyarországon című monográfiában olvasható: „A végrehajtási Kovács László egykori válogatott labdarúgóval készült interjúrészlet. 2016. június 9. Kovács László (1951.04. 24.-2017. 06.): Tizenkétszeres magyar válogatott. Játékosként: Magyar bajnok (1981-1982, 1982-1983). Edzőként klubjai: Lombard Pápa, Budaörsi SC. Szegedi Péter: A futballmező. Kísérlet az 1945 előtti magyar labdarúgószféra történeti-szociológiai modellezésére. Sic Itur ad'Astra, 62. sz. (2011) 130. o.
