Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 177 utasítás értelmében az OTSH feladatává tették a sportmozgalom egységes, a művelődéspolitikai elveknek megfelelő vezetését, a tömegtestnevelés, a tömeg- és a versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés és a nemzetközi kapcsolatok, a szakkáder- képzés, a tudományos kutatómunka fejlesztését és irányítását. ”w Az argentínai szereplés nyomán elkerülhetetlennek látszott a hazai sportági mezőbe illeszkedő labdarúgás és az ehhez szervesen kapcsolódó struktúra belső átalakításának szükségessége, hangsúlyosan annak a tekintetében, hogy válogatottunk újabb nemzetközi megmérettetés előtt állt. A nemzeti tizenegyet Argentínában vezető Baróti Lajos szövetségi kapitánytól a VB után elbúcsúzott a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése. A rendcsinálásnak áldozatul esett, a VB nyitó meccsén kiállítás sorsára jutott Nyilasi Tibor és Törőcsik András, valamint szintén eltiltották a válogatottban való szerepléstől az újpesti Tóth Józsefet és klubfegyelmi ügye miatt a Vasas játékosát, Zombori Sándort." A soron következő Eb-selejtezősorozatnak, már új szövetségi kapitánnyal, de még a régi MLSZ-vezetéssel vágott neki a válogatott. De hogy milyen körülmények között? A kispadon Baróti Lajost az addigi pályaedző Kovács Ferenc váltotta fel, aki napjainkban így emlékezik erre az eseményre: Kovács Ferenc: „Amikor hazajöttünk, behívattak engem az OTSH-ba és felkértek, hogy vállaljam el a szövetségi kapitányi tisztet. Én mondtam, hogy nem vállalom el azért, mértél vannak tiltva a játékosok. Kettő nyilvánosan, kettő még tovább... Akkor azt mondták nekem, menjek be a Biszku Bélához. Ez a »Fehér Házban« volt. Egy Tibor Tamás nevű ember, aki a pártvonalon volt, az kísért fel engem, és ott egy elég nagy, kemény csata volt, amiben én ott is kijelentettem, hogy nem kívánok szövetségi kapitány lenni. Akkor azt mondta a Biszku szó szerint, hogy: Kovács elvtárs gondolja meg, hogy amennyiben nem, akkor Magyarországon nem edzősködhet! Ilyen keményen! Akkor azt mondtam, hogy egy négyéves ciklust vállalok el, amiben én magam fel tudok építeni egy csapatot, mert egy új csapatot kellett építeni. Akkor elvállalom ebben a kényszerhelyzetben. Ebben meg is egyeztünk aláírtuk a négyéves szerződést... Kutas István az akkor regnáló MLSZ elnök, 1974-től, közel öt éven át vezette a labdarúgó-szövetséget. 1949-ben kezdődő sportvezetői karrierje egy időre tehető a magyar sport háború utáni átfogó, megújítási időszakával. Kutas több szerepkörben is tevékenykedett a magyar sportvezetésben. Dolgozott többek közt főosztályvezetői * 11 12 J Kun László-Sipos Attila: A sport Magyarországon. Budapest, 1979, Kossuth Könyvkiadó, 112.0. 11 Dénes Tamás-Sándor Mihály-B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története IV. A szocialista profizmus (1967-1986). Debrecen, 2015, Campus Kiadó, 317. o. 12 Kovács Ferenc mesteredzővel készített interjúrészlet: 2017. január 20.
