Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
174 KARSAI-NAGY ZOLTÁN világról.2 Az életútinterjúk tekintetében elmondható, hogy a társadalmi struktúra, és az ehhez kapcsolódó specifikus sportági mező is jobban interpretálható, ha rápillantunk a bennük munkálkodó inteiperszonális viszonyokra. írásunk során úgy ruháztuk fel az általunk használt tényeket, eseményeket jelentőséggel, hogy beleillesztettük őket egy koherens történetbe, így töltve fel jelentéssel az események - egyéb iránt- általunk konstruált együttesét. Fontosnak tartjuk, hogy a szövegbe beépülő jelentéskomplexumok analizálásával jobban ráláthassunk a társadalomban fellelhető hatalmi struktúrák egyes működési mechanizmusaira. Az 1978-as argentínai világbajnokság után egyfajta, érzelmi hullámvölgybe került a magyar labdarúgás.3 A vb (le)szerepléssel kapcsolatban, itthon gyorsan megindult a bűnbakkeresés. Több hivatalos és félhivatalos, formális és informális narratíva uralta a mérkőzéssorozathoz köthető hazai diskurzusokat. A gyenge szereplés okai közt elsősorban az argentínai világbajnokságot megelőző hosszú németországi edzőtáborozás hibáit hangsúlyozó narráció és az önmagát a világbajnokságra kvalifikálni képtelen angol válogatott elleni — súlyos vereséggel végződő - felkészülési mérkőzés lekötésének feleslegességét hangsúlyozó narratívák vitték a prímet.4 Flibáztatták a szakvezetést azért is, mert még a németországi edzőtáborozás során megsérült Váradi Bélát is az utazó keretbejelölték és kiutaztatták a csapattal Dél-Amerikába. Az Argentína elleni csoportmérkőzésen kiállított két labdarúgó - Nyilasi Tibor és Törőcsik András - megbüntetéséről és eltiltásáról szóló hírek tovább mélyíttették a pesszimista hangvételű diskurzusokat. A csapat körüli morális hangulaton tovább rontott, hogy még Argentínában, illetve az onnan való hazatérés után egyes játékosok reklamálni kezdték a selejtezők során valutában beígért és sokáig elmaradó- a VB szereplésért és a kvalifikációért járó - prémiumot, valamint az a tény, hogy Szepesi György az MLSZ elnökségének tagja még Argentínában lemondott pozíciójáról csakúgy, mint a szövetségi kapitány Baróti Lajos. A világbajnokságot megjárt Martos Győző harmincnégyszeres válogatott, a bő keretben helyet kapó Kovács László tizenkétszeres válogatott labdarúgó, illetve Kovács Ferenc kiváló mester2 Tamás Pál: A tematizációról. In Béres István-Horányi Ozséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 139-140. o. A magyar válogatott a tornán, a várakozásokkal ellentétben, nem jutott túl az első csoportkörön. Az együttes a bemutatkozó mérkőzésen botrányos körülmények között - Nyilasit és Törőcsiket kiállította a portugál Garrido játékvezető -, 2-1-es vereséget szenvedett a későbbi győztes argentinoktól, majd ezt követően 3-1-re kikapott az olasz nemzeti tizenegytől. Az utolsó, már tétnélküli csoportmérkőzésen, mint biztos kieső, újabb vereséget szenvedett. Ezúttal a franciákkal szemben maradt alul a csapat 3-1 arányban. 4 A magyar nemzeti tizenegy 1979. május 24-én egy barátságos felkészülési mérkőzésen súlyos, 4-1 arányú vereséget szenvedett Londonban a hazai angol válogatottól.
