Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
PILLANATKÉPEK A MAGYAR LABDARÚGÁS 1978-AS VB-T KÖVETŐ IDŐSZAKÁBÓL 175 edző - a magyar válogatott akkori pályaedzője és későbbi szövetségi kapitánya - így emlékeznek a történtekre a velük készített interjú során: Martos Győző: „Mindenki nagy várakozással nézett a VB elé. Az újságok tele voltak vele, hogy mi esélyesek vagyunk, meg nem tudom még mivel, de abból a csoportból ahová minket besorsoltak akkor, Argentína, Franciaország, Olaszország és mi... Jobb csaptok voltak a csoportunkban a többiek. Utána meg a VB után annyira fel volt háborodva a szakmai, az MLSZ vezetés, a Kutasék, hogy gyorsan eltiltottak három, vagy négy játékost a válogatottból. A Nyilasit, a Törőcsiket, a Tóth Józsit... A németországi edzőtábor teljesen elhibázott lépés volt. Több mint egy hónapig edzőtáborban voltunk. Senki nem találkozott semmilyen rokonával, családtaggal. Egyfolytában szinte be voltunk egy börtönbe zárva. Tiszta börtön volt az egész. Nem tudom, hogy ez a Báród találmánya volt vagy sem, de ez inkább a Kutaséknak a találmánya volt. Másfél hónapig egy karanténba elzárják a húszas éveikben lévő embereket. ”5 A világbajnoki szerepléssel kapcsolatos premizálásra így emlékezik napjainkban a Ferencváros egykori kitűnő labdarúgója: „Nem volt az egy akkora összeg, amire fölkapnák az emberek a fejüket. Akkor sem volt egy olyan nagy összeg. Voltak vitáink, húzták halasztották a dolgokat. Aztán kifizették, amikor visszajöttünk Argentínából. A vége az lett, hogy kompromisszum lett, a felét forintban fizették, a felét valutában. ”6 Kovács Ferenc: „ Vége a világbajnokságnak. Egy nagyon jó csapat, nagyon rosz- szul szerepelt. És azt kell mondanom, hogy ez kifejezetten nem a játékosok hibája volt, hanem az egész felkészítésen, és a sportvezetésen múlott ennek a bukása. A mikor hazajöttünk, akkor kellett az OTSH felé írni egy jelentést, aminek a lényege az volt, hogy azt mondták, morális okok miatt szerepelt így a csapat. Ez odáig rendben van. A morális okokat azonban nem mondták ki, hogy ezek mik voltak [...] Már a második csoportmérkőzés után nekimentek az újságírók elég keményen a Barátinak, talán ez is volt a lemondásának fő oka. Támadható is volt igaz az eredménytelenség miatt, de nagyon keményen támadták is őt. ”7 Martos Győző egykori válogatott labdarúgóval készített interjúrészlet. 2016. szeptember 30. Martos Győző (1949. 12. 15.): Harmincnégyszeres magyar válogatott, az FTC örökös bajnoka. Játékosként Magyar bajnok: (1975-1976), Magyar Kupa győztes (1971-1972, 1973-1974, 1975-1976, 1977-1978), KEK második (1974-1975), Belga Kupa győztes (1981-1982). Játékosként klubjai: Ferencvárosi TC, Volán SC, Waterschei, Thor Genk. 6 Martos Győző egykori válogatott labdarúgóval készített interjúrészlet. 2016. szeptember 30. 7 Kovács Ferenc mesteredzővel készített interjúrészlet: 2017. január 20. Kovács Ferenc(1934. 01. 07.): Egyszeres magyar válogatott. Játékosként: Magyar bajnok (1957— 1958), KEK második (1963-1964), KK győztes (1955, 1963), Olimpiai bronzérmes (1960). Edzőként: Magyar bajnoki ezüstérmes (1975-1976), bronzérmes (1983-1984, 1984-1985), UEFA Kupa második (1984-1985). Klubja játékosként: MTK. Klubjai edzőként: MTK, Egri Dózsa, Videoton, Vasas, Debreceni VSC, Las Palmas, Szeged SC., Újpesti TE. A magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya (1978-1979).
