Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
16 ERDÉLYI SZABOLCS A Magyar Királyság (Ungarn) (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) felmérésére 1819-1869 között került sor több megszakítással. Ennek során 1112 szelvény készült. A II. katonai felmérés szelvényei (az eredetik és a másolatok egyaránt) 1924-ben kerültek a bécsi Militärgeographisches Institut jogutódjától a bécsi Kriegsarchiv-ba, ahol szabadon kutatható, másolható lett az utódállamok számára is (jelzete: KA В IX a 530). A két világháború között egyszinű nyomdai másolatok születtek a Magyar Királyság valamint Erdély területére, melyek az I. katonai felmérés szelvényeihez hasonlóan előbb a M. Kir. Térképészeti Intézetbe, majd később az 1954-ben megalakult Hadtörténeti Intézet Hadtudományi Térképtárába kerültek. E másolatok igen rossz minőségűek, és mivel szines eredetiről készültek, a tartalom nagy része olvashatatlanná vált (HT jelzet: В IX a 530). 1996-tól sor került a bécsi Hadilevéltárban őrzött felmérési szelvények Copie változatának színes fénymásoltatására. Ennek köszönhetően a Hadtörténeti Térképtárban a Magyar Királyság területére az összes szelvény színes fénymásolata kutatható (HT jelzete: В IX a 1124.). Az érintett területet а XXVIII. col. 48. és 49. sect, valamint a XXIX. col. 48. sect szelvény fedi le. Mindhárom szelvény felmérésére a rajtuk található dátum alapján 1840-ben került sor Anton Schön von Monte-Cerro őrnagy irányításával. A szelvényeken található tereptárgyak alapján azonban megállapítható, hogy 1840-nél későbbi állapotot tükröznek. A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819—1869. című DVD-én a Hadtörténeti Térképtárban őrzött Copie, míg a http://mapire.eu honlapon az eredeti sorozat szelvényei találhatók." Fényes Elek 1851-es Magyarország geographiai szótára című művében az 1848-as leírást ismétli meg, azonban jelentősen lerövidítve. A lakosságszámra és a vallási megoszlásra is ugyanazokat az adatokat közli, a foglalkozás szerinti megoszlást azonban nem, s nem említi a házak számát sem. Utóbbit köszönhetően annak, hogy a komáromi vár ostromai során több ház súlyosan megrongálódott vagy teljesen el is pusztult. „ O-Szöny, magyar mezőváros, Komárom most Esztergom v[ár]megyében, Komáromtól Vio, м/fölső] postája uj Szőnytől 4/<~ állomásra, a pest-bécsi országúiban, a Duna jobb partjához közel sik térségen. Határa 11 458 hold, benne foglaltatván már az ide tagositott régi monostori határ. Ebből úrbéri beltelek 107 hold, szántóföld 2343 h., rét 727 szőlő 338 h., legelő 1704 h., házas zselléri beltelek 43 h., legelő 218 hold. Sorkivüli szabadosok (templom, pap, község) földje 913 hold; földesúri majorság 4512 hold, mellyböl 3388 h. részint szántásra, részint f elváltva legelőül használtatik, beltelek 102 h., szőlő 472 hold, váltógazdasági telek 100 hold, Jankó Annamária: A második katonai felmérés (1806-1869). Budapest, 2005. In A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819-1869. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft.
