Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
10 ERDÉLYI SZABOLCS Berényi Erzsébet grófnő 1761-től kastélyt építtetett, amelynek munkálatai az 1763-as földrengés miatt nem fejeződtek be. Az özvegy kijavíttatta az 1763. június 28-i földrengés okozta károkat és tetőt húzatott az elkészült falakra. Eredetileg kétszintes barokk kastély lehetett. Valószínűleg később többször átépíthették. Egy 1906 körül a már a Gyürky család tulajdonában lévő kastélyról készült fénykép egyszintes épületet ábrázol. Ez az épület ma már nem áll.7 A magtár tervezésével a grófnő 1759-ben Fellner Jakabot bízta meg. 1769-ben egy nagyobb szélvihar megrongálta az épületet, ezért a következő évben a károk javítására és az épület megerősítésére került sor. A magtár a korban modemnek számított, pincéjében a monostori szőlőkből készült bort tárolták. 1910. évi felújítását a Gyürky család végeztette. Az államosítás után is gabonatárolásra használták.8 Az iskola 1787-ben épült, a szabadságharc idején megsérült, s csak 1850-ben állították helyre. 1909-ig a katolikusoknak csak ez az egy iskolájuk volt.9 A 18. századi, a Zichy családhoz köthető betelepítésekkel szerveződött újra az egyházközösség. Főként bajor és sváb katolikusok telepedtek le. Kezdetben nem volt önálló templomuk, a komáromi jezsuiták, majd a ferencesek látták el az egyházi szolgálatot. A ferencesek 1741 -tői vezettek anyakönyvet a településen. Az 1748-ban Szent Fülöp és Jakab tiszteletére épült templom az 1763-as földrengésben annyira megsérült, hogy istentisztelet tartására nem volt alkalmas. A grófnő által 1774-től építtetett templomot 1777-ben szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. Miután földdel ellátta és mellette plébániát építtetett, lett anyaegyházzá 1787-től. A templom sem az 1783-as, sem az 1822-es földrengésben nem sérült meg.10 A Zichy családnak köszönhetően az uradalom nem csak gazdasági központként volt jelentős, de a magyarországi művészet történetében meghatározó szerepű barokk kőfaragók, építészek és szobrászok is megfordultak és alkottak Szőnyben." A szőnyi református egyház már 1624 óta fennállt. Kezdetben önálló templomuk nem volt, a hívők a török korban a településről elmenekült katolikusok kisebb (feltehetően a mai Petőfi utcán állt) templomát használták. A török elvonulása után a településen a reformátusok az Alsó utca (ma Belső utca, Kossuth u.) központjában építették fel templomukat. Tornyos épület volt, faragott kő küszöbbel, kő lépcsőkkel és kelet felé nézett. A templomról még az 1665-ben erre járt török utazó, Evlia Cselebi is beszámolt. 1730-ban ezt a templomot a reformátusok elhagyták, és a mai templom helyén - az ellenreformáció korában - faharanglábas, paticsfalas kisebb 7 Uo. 210-213. o. 8 Uo. 222-223. o. 9 Uo. 223. o. 10 Uo. 216-222. o. " Uo. 223. o.
