Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG I I templomot építtetek. Ezt a templomot 1767-ben és 1774-ben felújították. II. József uralkodásának idején uradalmi építészek által tervezett új stílusú, egységes templomokat építettek a reformátusok is. Ebben az időben, 1787-ben épült fel a mai templom, amelynek elkészültéhez Zichy Miklósné Berényi Erzsébet is hozzájárult. A templomot a 19. és 20. században többször átépítették.12 Szőny első református és katolikus temetője az Alsó utcán (ma: Petőfi út) egymás mellett helyezkedett el. 1778-ban mindkettőt megszüntették, s új temetőket nyitottak. Az új református temetőt 1826-ban kibővítették.13 Az I. katonai felmérésen látható a település (Markt Szőnyzün = Szőny mezőváros) szerkezete: a kelet—nyugati főút (ma Széchenyi István utca és Petőfi Sándor utca) mellett hangsúlyos a rá merőlegesen délnek tartó utca (ma Kossuth Lajos utca). Kevésbé kiépült a település nyugati végén a főútra szintén merőleges és délnek tartó utca (mai Virág utca lehet). A település nyugati végén, a főúttól délre a körbekerített terület temetőt, a benne feketével rajzolt kereszt fakeresztet ábrázol. A templom épületét külön nem jelzi. A mai Bozsik József Általános Iskola helyén fallal (pirossal) kerített területen két épület állt. A település közepén kőhíd (pirossal). Füzitőn és a névvel nem jelzett monostori szőlőhegyen kívül egyéb lakott helyet nem tüntet fel a térkép. A határban szántó vagy rét, erdő nincs. Szőlőt találunk Szőny keleti végén a főút és a Duna által határolt háromszögben, Szőnytől délre a település határánál és Monostor területén.14 A tíz évvel korábbi (1771) hajózási térkép a katonaihoz képest sokkal pontosabb: a házak nem egyforma foltokként jelennek meg, hanem látszanak az alaprajzbeli különbségek. A templomot alaprajzával és kereszttel jelöli.15 Az I. katonai felmérés (1763-1787) az Osztrák Birodalom összes tagországára, tartományára kiterjedt. Miután a felmérés egy része már II. József uralkodása alatt ment végbe (1780-tól), hívják „Josephinische Aufnahme”-nak, azaz Jozefiniánus felmérésnek is. A Magyar Királyság területét 1782-1785 között mérték fel. A mai Komárom területe zömében a Colonne X. Sectio 15. szelvényen fekszik; felmérés éve 1782 (felmérő: Gallaham főhadnagy, Deutschmeister ezred és Lietzschka [Litzschka] főhadnagy szintén Deutschmeister ezred; Reducirt: Ruvigni alhadnagy, 3. tüzérezred). A felmérés során 1:28 800 méretarányú, kéziratos, színezett térképek Számadó: Komárom... 14-15.0. 13 Uo. 15. o. 14 HT В IX a 1116. Colonne X. Sectio 15. szelvény. Elektronikus kiadás: Az első katonai felmérés. Magyar Királyság 1782-1785. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft. 15 MNLOLS 12 - Div. X. - No. 92:1-18. 1. szelvény.
