Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN meg, melyeket minden évben be kellett nyújtani.16 A tisztújításkor benyújtandó elszámolásokkal kapcsolatban az adminisztráció különösen szigorú volt. Synka György esztergomi bírót éppen a számadások benyújtásának elmulasztása miatt tették le hivatalából. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben az esetben a kamara szándéka megegyezett a városéval, mivel az elbocsájtott bíró ellen nagy felháborodásról kapunk hírt forrásainkból. Esztergom városa ugyanis maga kérte a kamarai adminisztrációt: küldjön ki egy biztost a Synka bírósága idején készített számadások felülvizsgálatára, hogy azokból fény derüljön az egykori bíró csalásaira.17 A bíró elszámoltatásával kapcsolatban Esztergom esetében sem ez volt az első eset, mivel már 1693-ban kérelmet nyújtottak be a megválasztott bíró, Fittos Ferenc ellen az adminisztrációnál amiatt, hogy számadásait nem nyújtotta be korábbi bírói évéről, valamint hogy a város pecsétnyomóját sem adta le. Választása így érvénytelennek tűnt a kérelmet benyújtó három esztergomi polgár szemében. A képet árnyalja, hogy a panaszosok közül ketten, Kelemen György és Foghas András Fittos ellenfelei voltak a választáson, és hogy a harmadik panaszost, Kis Pathó Jánost később a városban zavargást keltő polgárok között találjuk.18 Ez a gyakorlat ugyan nem volt egyedi, hiszen a szabad királyi városok esetében is alkalmazta a Magyar Kamara, de jóval csekélyebb eredménnyel járt, mint a kamarai adminisztráció alá közvetlenül rendelt városok esetében. Amíg Buda és Esztergom esetében is például elég volt egy dörgedelmes leirat, hogy az előző évi elszámolásokat ellenőrzésre nyújtsák be, addig a szabad királyi városok esetében akár több évtizedes elmaradásoknak lehetünk tanúi. Az esztergomi tisztújításokat megelőző revízió mindenesetre általános gyakorlat volt, amint arról egy 1698. évi rendelet tanúskodik, melyet Esztergom mellett Székesfehérvár, Kanizsa, Szigetvár, Buda és Pest városoknak is eljuttattak.19 Az elszámolások és számadáskönyvek szigorú ellenőrzésén túl számos olyan intézkedést vezettek be, amelyek a városi gazdálkodás jobbá tételére irányultak. A telekkönyv konzekvens bevezetésének és vezetésének elrendelése ilyennek tekinthető. A bevezetés okai között elsődlegesen a pénzbevétel szerepel, hiszen a telkek adásvétele után a város, illetve jelen esetben a kamarai adminisztráció jövedelmeit 16 Kovács Lajos: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1940, 28-48., 30., 43. o.; Nagy István: Buda adóterhei a töröktől való visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1956, 33-76., 35., 50. o.; Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi-szabadságharcig. In Tanulmányok Budapest múltjából Budapest, 1961, 213-240. o. 17 MÓL Budai kamarai adminisztráció (Ofner Cameral Administration) regisztratúrája, Expeditionen (E 279) (a továbbiakban: E 279 [Exp.]) 1699. No. 8. Buda, 1699. szeptember L, E 281 (Berichte) Esztergom, 169. augusztus 20. 18 MOL E 281 (Berichte) Esztergom, 1693. május 3. 19 MOL E 279 (Exp.) 1698. No. 45. Buda, 1698. február 21., 1699. No. 6. Buda, 1699. szeptember 1. 20
