Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711

ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711

származik, ahol már 1347-ben működött egy Péter nevű jegyző." A hivatal utolsó középkori említése 1423. augusztus 1., amikor is Aporházai János töltötte be a jegyző tisztét.11 12 A török hódítás előtti Esztergom irányításában résztvevő egyéb hivatalviselőről nincs tudomásunk, bár biztosan volt - más királyi városainkhoz hasonlóan - kamarás, illetve a város alkalmazhatott őröket és egyéb személyeket is.

1543-ban Esztergom a török hódításnak esett áldozatul. Bár a támadás elsősorban a várra és az alatta elhelyezkedő érseki városra irányult, a királyi várost is elfoglalták az oszmán seregek. A város tehetősebb polgárai elmenekültek, és Komáromban leltek új otthonra. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy 1543-tól Komáromban két bíró működött: egy esztergomi és egy komáromi.1’ I. Ferdinánd király 1548-ban engedélyezte a menekült esztergomi polgároknak, hogy a Szent Lőrinc - templom vagyontárgyait felkutassák és magukkal vigyék azzal a feltétellel, hogy Esztergom visszafoglalása után ezek értékét, azaz húsz márkát megtérítik a Kamarának.14 Az 1600-as évek elején a komáromi borbélycéh megvásárolta a töröktől az esztergomi borbélycéh kiváltságlevelét, hogy biztonságba helyezze azt, majd később visszajuttassa jogos tulajdonosának.15 Nincs adatunk arra, hogy Komáromban meddig voltak külön irányítás alatt a volt esztergomi polgárok. Feltehetően a tizenöt éves háború során szűnt meg ez az állapot, amikor Komárom polgárainak is menekülni kellett, és a város elnéptelenedett.16 17

Esztergomból azonban valószínűleg nem költözött el az összes keresztény lakos. A szegényebbek ezt anyagi források híján nem tudták megtenni, így ők a városban maradtak. A királyi város területére a törökökkel együtt harcoló rácok telepedtek le, és a város irányítását ők vették kezükbe, ezért nevezték a települést a 16- 17. század folyamán Rácvárosnak. Az 1660-1670-es években a keresztény lakosság lelki gondozására katolikus papok jártak a városba.1'

1683 októberében a menekülő rácok az egész várost felgyújtották. Az egykori királyi Esztergom város teljesen elnéptelenedett és elpusztult. A következő évben a

11 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. 111. Ed.: Dedek Crescens Ludovicus. Strigonium, 1924, 837. sz.

12 MÓL, DL 68970.

B Kecskés László: Komárom az erődök városa. Budapest, 1984, 62. o., Takáts Sándor: Komáromi daliák a XVI. században. In Uő: Fejezetek Komárom művelődés- és gazdaságtörténetéből. Tatabánya, 1996, 46. o.

14 Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978, 112. o.

15 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: KEMÖL), Esztergom város iratai, 1713. év.

16 Takáts: i. m. 79. o. Komárom városa 1594 és 1598 között volt lakatlan, ekkor a polgárok Nagyszombatban húzták meg magukat.

17 Vanyó Tihamér: Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649-1673. Levéltári Közlemények. 1971. (42. évf.) 324. o.

75