Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
KENYERES ISTVÁN csönből - a jus armorumoX,84 A két város csak ekkor kapta meg a telekkönyvet és a többi haszonvételt.85 De ezzel nem zárult le a privilégiumok ügye. Budának és Pestnek is sok problémája akadt még a budai kamarai adminisztrációval és a katonai hatóságokkal. A helyzet csak 1708-ban változott meg, amikor a pozsonyi Habsburg-országgyülésen felvetett sérelmek okán az uralkodó rendelkezett a városok ügyében. 1708. április 19-én az uralkodó rendeletben utasította a kamarai adminisztrációt Buda privilégiumainak teljes elismerésére és felhozott sérelmei orvoslására.86 Az esztergomi kiváltságlevél sorsa Úgy vélem, nem véletlen, hogy 1708. február 18-án végre kiállították Esztergom privilégiumlevelét.87 Mint fentebb utaltam rá, ebben az évben országgyűlést hívott össze I. József Pozsonyba. Az udvarnak elemi érdeke volt, hogy azon minél több Habsburg-hű főrend, megyei követ és kiváltságolt város megjelenjen. Esztergom is kapott meghívót ez év február 2-án az ugyanezen hónap 29-én kezdődő diétára.88 A város február 16-án meg is választotta követeit Szilcz János Pál városbíró és Szűcs Gergely belső tanácstag személyében. A tanács a követeknek egy forintos napidíjat szavazott meg. A tanácsülési jegyzőkönyv szerint felhatalmazták a városbírót, azaz Szilczet, hogy eljárjon a privilégiumlevél ügyében is. Érdekes, hogy nem volt egyöntetű a tanács véleménye a régóta várt kiváltságlevél ügyében, ugyanis Elek István belső tanácsos a privilégium megszerzése ellenében szavazott. Arra hivatkozott, „hogy amennyiben a harcok tovább folytatódnának, nem tartja helyesnek, hogy továbbra is kitartsanak a kiváltságok mellett. ”89 Elek nyilván nem tartotta kivitelezhetőnek, hogy a város a Rákóczi-szabadságharc miatti gazdasági elszigeteltségében a privilégium kiállításához és a fegyverváltság lefizetéséhez szükséges összegeket előteremtse. A tanácsülési jegyzőkönyv szerint ugyanekkor egy bizonyos Erdős István, aki Komáromból érkezett, szintén felesküdött, arra, hogy a város érdekeit fogja szolgálni a pozsonyi országgyűlésen. Ki volt ez az Erdős István? 84 A két város megváltásáról szóló kimutatásokat lásd ÖStA HKA HEU RN 448. Konv. 1708. April. Fol. 324-326. Lásd még Kenyeres: Buda és Pest... 190-192. o. 85 Utasítás a Budai Kamarai Adminisztrációnak a haszonvételek Budának történő átadására, mivel a város letette a megváltási pénzt. 1705. október 13. ÖStA HKA HFU RN 437. Konv. 1705. Okt. föl. 157rv. Kiadva Taffemer: i. m. Bd. 2. Nr. 281. (142-143.) 86 ÖStA HKA GBU Bd. 442. föl. 57r-61v. Kiadva Taffemer: i. m. Bd. 2. Nr. 282. 87 Legújabb kiadása facsimilével: Csombor Erzsébet (szerk.): Esztergom szabad királyi város kiváltságlevele. Esztergom, 2000. 88 Villányi: i. m. 40. o. 89 Szakács: i. m. Nr. 119. (11. 34.) Idézett szöveg Uo. 68
