Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
BUDA, I’EST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD K1RÁEY1 VÁROSI CÍMÉNEK... És miért kérték fel az esztergomiak ügyük képviseletére a megválasztott két követen kívül? Az esztergomiak nem számoltak rosszul, ugyanis Erdős gyakorlott lehetett a városok magas szintű képviseletében. Erdős, aki 1704-től Buda és Pest Jiscusa, azaz városi ügyésze volt, szerepet játszott Buda és Pest privilégiumainak életbe léptetésében, illetve ezeknek Pest-Pilis-Solt vármegye közönsége előtt 1704 szeptemberében történő kihirdetésében.90 Buda 1707-ben két alkalommal is megjutalmazta Erdőst a városi privilégiumok kihirdetésének ügyében.91 Hozzá kell tennünk, hogy Kukländer esztergomi kapitány nem nézte jó szemmel Erdős kinevezését és Szilcz követté választását sem. Ő saját emberét akarta Pozsonyba küldeni, kevés sikerrel, ugyanis jelöltjét az országgyűlés nem fogadta el, szemben Erdőssel, aki a város képviseletében 1709-ben Pozsonyba utazott az országgyűlésre.92 A meghívót követően, de még az országgyűlés megkezdése előtt - tehát függetlenül az esztergomi követek ténykedésétől - Esztergom számára kiállították a privilégiumlevelet, lényegében a budai, pesti és székesfehérvári oklevelekkel egyező tartalommal. Ebben utalás történt ugyan arra, hogy 1. József az oklevelet I. Lipót 1703. október 23-i (tehát a másik három város oklevelének dátumára hivatkozva) kegyes elhatározására (benigna resolutio) hivatkozva állítja ki, de azt nem említette, hogy ekkor oklevelet állítottak volna ki, amely időközben elpusztult; erre pedig, az évszázados kancelláriai gyakorlat szerint, hivatkozni kellett volna, ha valóban így volt.9’ Szinte biztos, hogy a városi követek legfeljebb csak megcsodálhatták a díszes privilégium-levelet az 1708. évi országgyűlésen (már ha egyáltalán bemutatták azt nekik), a városnak el nem hozhatták, ugyanis Esztergom ekkor sem tudta lefizetni az oklevél kiállításához szükséges taksát. 1709-ben ugyanakkor már sikerrel jártak. A tanácsülési jegyzőkönyv tanúsága szerint május 25-én Malonyay Pál városi plébánosnak átadták a város pecsétjét, hogy az szükség esetén nála legyen a pozsonyi tárgyalásokon. Egyúttal 60 Ft-ot szavaztak meg neki arra a célra, hogy abból bort vásároljon a Magyar Kamara elnökének (valószínűleg a már említett, alelnöki jogkörben eljáró Volkra Kristóf grófnak) és Horváth János személynöknek, nyilván a privilégium-ügy előmozdítása érdekében.94 Malonyai sikerrel járhatott, ugyanis 1709. július végén a város követei - köztük a plébános - már Bécsbe utaztak a 90 Borossy: i. m. Nr. 4368. 91 Géra: i. m. Nr. 1517. (236.) Nr. 1523. (237.) 92 Lásd Szakács: i. m. Nr. 121. (II. 34.), 122. (11.34-35.); 1709-re: Nr. 177. (11.25.), Nr. 179. (II. 52.) 93 Ezt az érvelést támasztja alá az is, hogy az 1708-ban kelt kancelláriai fogalmazvány-példányon az 1703. október 23-i resolutiós hivatkozás egyértelműen utólagos betoldásként szerepel. Lásd MÓL MKE A 35 Marc. No. 10. A diplomát egyébként értelemszerűen bevezették a Királyi Könyvekbe. MOL A 57 LR 27. kötet, 373-380. o. 94 Szakács: i. m. Nr. 177. (II. 25.) 69
