Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
BUDA, PEST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSI CÍMÉNEK... ebből az időszakból fennmaradt Esztergom vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben nincs nyoma annak, hogy kihirdettek volna bármilyen esztergomi kiváltságlevelet. A privilégium-levelek kiállítása és kihirdetése azonban nem jelentette azt, hogy a városok ténylegesen, teljes egészükben élvezhették az azokban szereplő kiváltságokat. A városok nyilván úgy gondolták, hogy a kiváltságlevelek hatályba lépése csak idő kérdése. 1704-től azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, aminek a fő oka a Rákóczi- szabadságharc kiteljesedése volt. A Budai Kamarai Adminisztráció ugyanis nemigen akarta átadni a három, privilégiumaikat valóban kézhez kapó városnak a kincstári haszonvételek többségét, sőt, a kiváltságok visszavonásának megfontolását javasolták. A fő indok az volt, hogy a városok nem fizették ki a megváltás összegét, az Udvari Kamara pedig nem engedélyezett részletfizetést.77 78 * így tehát patthelyzet alakult ki: a városok nem tudtak fizetni, amíg a jövedelmeket nem szerezték meg, a kamara pedig addig nem akadta átadni ezeket, amíg nem kapta meg a megváltást. A helyzet a kurucok dunántúli hadjáratával tovább súlyosbodott: Fehérvár 1704 elején rövid időre kuruc kézre került,74 Buda és Pest 1705- ben szenvedett el egy-egy jelentősebb kuruc rajtaütést,80 míg Esztergomot 1706- ban előbb a kurucok foglalták el ostrommal, majd szinte azonnal a labancok vették vissza.81 Az egyre inkább elszegényedő budai és pesti polgárságot az is terhelte, hogy a hadi helyzet miatt folyamatosan sáncmunkára rendelték őket, és sok, a város erődítését célzó, illetve a harcok miatti rendkívüli kiadásra kényszerültek.'82 A privilégiumok életbe léptetésének azonban nem volt más alternatívája, mint a megváltás lefizetése. Erre Buda és Pest esetében 1705-ben került sor, nem véletlen, hogy ebben az évben tarthatott a két város először szabad polgármester-, illetve bíróválasztást.83 Buda saját polgáraitól négyezer Ft kölcsönt vett fel, míg a fennmaradó 4600 Ft-ot külső hitelezők (pl. Flans Glöcklelsberg tábornok) biztosították. Ezekből az összegekből 1705 őszén és 1706 tavaszán megfizették a megváltást. Pest pedig 1704-ben és 1705-ben fizette le részletekben - szintén többnyire köl77 A fehérvári diploma kihirdetésére Fejér vármegye 1704. október 13-i kisgyülésén került sor. Arany Magyar Zsuzsanna: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái. 1692-1711. Székesfehérvár, 1907, /Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25./, Nr. 912. (187.) 78 A kérdés főként Buda és Pest kapcsán merült fel. Kenyeres: Buda és Pest... 186-189. o. 7Q Czakó: i. m. 16-17. o. 80 Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülést jegyzőkönyveinek regesztái. 1704-1707. Budapest, 2009, /Budapest történetének forrásai/, 23. o. 81 Villányi: i. m. 174—206. o. 82 Kenyeres: Buda és Pest... 188-189. o. Ilyen rendkívüli költség volt Budának pl. szüret idején őrség félfogadása, az erődítési munkálatok finanszírozása. Géra: i. m. 21-24. o. 81 Tóth András: i. m. 130. o. 67
