Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
KENYERES ISTVÁN viselője Palkovicz Ferenc ügyvéd volt.42 Feltehetőleg a város valamilyen tisztét, valószínűleg a jegyzőit tölthette be, mivel mind a három másik város is a jegyzőjét küldte ki. Róla tudjuk, hogy nagyszombati polgár fia, 1704-ben Esztergom vármegye aljegyzőjeként említik. 1705-ben Rákóczi szolgálatába állt, hadi commissarius, 1709-ben simontomyai inspektor, majd Simontornya kapitulációja során fogságba esett. Fleister tábornok - Ocskay László kivégzésének megtorlásaként - 1710-ben felakasztatta.43 A városok igyekeztek felkészülni a tárgyalásokra, ezért Buda a négy város nevében 1703 februárjában megkereste Pozsony városát, hogy az közölje velük privilégiumait.44 A budai és pesti követek március elején indultak Bécsbe, útközben pedig megálltak Pozsonyban, hogy megkapják a város privilégiumainak másolatait. A pozsonyi városi tanács azonban csak az általános, minden szabad királyi városra vonatkozó privilégiumokat (generállá) volt hajlandó bemutatni, a különleges adományok (specialia) megmutatásától határozottan elzárkózott.45 (Ez is jelzi, hogy Pozsony minden bizonnyal tartott a feltörekvő városok konkurenciájától.) A bécsi tárgyalások március közepén kezdődtek meg. 14-én, a többi szabad királyi város követeivel együtt, a négy város is megjelent a nádor előtt, aki ekkor újabb concursust tartott az adókivetés és a rendi sérelmek kapcsán. Március 17-én Maylin budai szindikus jelentette, hogy az Udvari Kamara új, külön biztosságot állít fel a négy várossal folytatandó tárgyalásokra. A bizottság elnöke a már említett Aichpüchl báró lett, mellé Caraffa és Palm46 grófok kerültek. A tárgyalások nem a városok szája íze szerint folytak, mivel a bizottság nemigen támogatta a városok kérelmeit. Március végén Volkra Ottó Kristóf gróf került a bizottság élére, aki ugyan osztrák származású nemes volt, de jól ismerte a magyarországi viszonyokat, hiszen az Udvari Kamara tanácsosaként, 1699-től egyúttal a Magyar Kamara ván: A székesfehérvári városi önkormányzat szervei és személyei, 1688-1790. In Farkas Gábor (szerk.): Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. Székesfehérvár, 1972, 117. o. 1712-ben székesfehérvári jegyzőként képviselte Esztergomot Bécsben és Pozsonyban. Lásd Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái... nr. 174. (45.) 42 Palkovicz Ferencet említik az esztergomi tanácsülési jegyzőkönyv 1701. évi töredékében, 1701. szeptember 24-i ülésen Hoger Erzsébetet képviselte ügyvédként Rácz Kristóf ellenében. Szakács: i. m. nr. 32.(1. 11.) 43 Életrajzára lásd Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Budapest, 2005, /História Könyvtár, Kronológiák, adattárak 8./, 325. o. Elfogására lásd még Bánkuti Imre: Pest- Pilis-Solt vármegye a Rákóczi korban. 11. /Előmunkálatok Pest megye monográfiájához/, Budapest, 1997, 632. o. Kivégzésre lásd Markó Árpád: Kuruc tisztek kivégzése a győri főtéren, 1710. január 18. Győri Szemle 4. (1933) 247. o. 44 BFL IV. 1002. uu. 440-442. o. Buda város tanácsa Pozsony város tanácsának. 1703. március 17. 45 Maylin jelentése Buda város tanácsának, Bécs, 1703. március 14. Uo. 452-454. o. 46 Johann David von Palm, előbb udvari kamarai kancelláriai írnok, majd (1702-ben már biztosan) tanácsos, Pest vármegyében szerez birtokot. Soós: i. m. 36., 141-142. o. 60
