Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése

BUDA, PEST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSI CÍMÉNEK...

Az 1703. évi bécsi tárgyalások

1703. január elején Ferdinand Carl Sances budai ágens arról tudósított, hogy kedvező alkalom nyílik a tárgyalások megkezdésére. Karl Gottlieb Aichpüchl bárótól ugyanis, aki az udvar kamarai és birodalmi tanácsosaként a Neoaquistica Commis- sio tagja volt,36 úgy értesült, hogy az Udvari Kamara hajlandó tárgyalni a korábban kért privilégiumok ügyében. Ezért azt javasolta, a városok küldjenek meghatalmazottakat. Sances Nedeczky Sándortól tudta meg, hogy a kamara nagy pénzszűkében van. Nedeczky ismert jogtudó volt, aki korábban Esterházy Pál nádor familiárisaként működött, és egyfajta „szakértője” lehetett az újszerzeményi területek megváltása kapcsán folytatandó tárgyalásoknak. Ezt bizonyítja az is, hogy 1702 nyarán, mint szolgabíró, ő képviselte Pest-Pilis-Solt vármegyét a megye egészét illető fegy- verváltság-tárgyalásokon.37 Abban is Nedeczky igazította el Sancest, hogy mit lehetne most kérni: olyan státust, amilyent Pozsony élvez, elsősorban a telekkönyvet, a kegyúri jogot, a pallosjogot, a serfőzési, (viza)halászati, vám- és révjogokat és a szabad polgármester-választást érhetné el Buda.38 *

A városok el is küldték meghatalmazottjaikat: Buda Ulrich Benedikt Maylint, aki 1694-től töltötte be a városi szindikus tisztét, Pest pedig Johann Anton Moselt. Mosel a Mainzi érsekség területéről vándorolt be, jogi végzettséggel is rendelkezett, korábban Caraffa gróf mellett volt auditor. Pesti állását 1692-ben kapta meg, ekkor szerezte a polgárjogot is. Ő készítette az említett, 1697. évi Pest városi jog- könyv-tervezetet, így jól ismerhette a szabad királyi városok jogait, és jó kapcsolatokkal rendelkezett bécsi körökben is. Nem véletlen, hogy kezdetben, 1700-ban és 1701-ben Buda is őt bízta meg a bécsi tárgyalásokkal.36 Székesfehérvárt Schmid Mátyás jegyző képviselte.40 Schmidt 1701-től volt Fehérvár jegyzője, és ebben az évben, majd 1702-ben is járt Bécsben a privilégiumok ügyében.41 Esztergom kép36 Soós István. Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703). In Uö (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához. II. Budapest, 2008, 23., 31. o.

37 Nedeczkyre lásd Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége (1681-1713). Budapest, 1991, Akadémiai Kiadó, /A Magyar Országos Levéltár kiadványai 111. Hatóság- és hivatal- történet 10./, 56., 89., 309. o.; Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területeken. In Századok 76. (1942) 186. o.; Soós: i. m. 32-33., 42—46., 50. o.

38 Sances levelei: 1703. 01. 06. BFL IV. 1002. k. Buda Sz. Kir. Föv. Lt. Ágensi levelezés. Bécs, 1703. 01. 10.

y> Maylinra lásd Kenyeres: Buda és Pest... 177. o. (85. jegyzet.) Moselre lásd Uo. 177. o. (86. jegyzet.) Mosel 1700-1701. évi budai megbízásaira lásd BFL IV. 1006. e. Buda Sz. Kir. Föv. Lt. Budai kamarási számadások. 9. kötet, 84. o., 10. kötet, 52. o.

40 A jegyző kiküldéséről a székesfehérvári városi tanács az 1703. február 14-i ülésén döntött. (SzVL IV. 1002. a. 1703. évi jegyzkv. 87. o., másodszori kiküldése 1703. július 6. Uo. 106. o.)

41 Schmidt Mátyás 1701., 1702. és 1703. évi kiküldetését említi Kállay: Székesfehérvár kiváltságlevelei... 157. o. Schmidt Mátyás 1701-től 1714-ig töltötte be a fehérvári jegyzői tisztet. Kállay Ist59