Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
KAMARAI ÉS KATONAI IGAZGATÁS ESZTERGOMBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN Seifried Breuner grófnak küldött élelmiszereket fizetés nélkül engedje át a harmincadon.20 A Svár család Moson megyei eredetű volt, amelyet bizonyít, hogy III. Ferdi- nánd magyar királytól 1642 decemberében kapott nemességüket ebben a vármegyében hirdették ki. A 18. századi nemességvizsgálaton azonban nem derült ki, hogyan jutottak el a harmincados ősei Esztergom megyébe, illetve a városba.21 Svár János, mint Esztergom vármegye újraválasztott pénztárosa 1696-tól szerepelt a vármegyei jegyzőkönyvekben, tehát már korábban is ez volt.22 Általános egyébként az 1680-1690-es években, hogy az újjászervezett megyék első tisztviselői kamarai hivatalnokok voltak.“2 Első tulajdonosa volt a később, 1808-1950 között vármegyeházként funkcionáló háznak; a házzal együtt polgárjogot is szerzett, később a királyi város bírájává is megválasztották. Prokopp Gyula, aki a megyeháza történetét dolgozta fel, a harmincados halálát 1710 körűire tette,24 de a Budai Kamarai Adminisztráció fennmaradt iratai segítségével sikerült kikutatni, hogy 1704. június elején hunyt el. Megparancsolták ugyanis Mogor György ellenőrnek, hogy az eltávozott harmincados hagyatékát zárja el és vegyen fel inventáriumot a tárgyakról és a hivatali iratokról. Értesítették egyúttal, hogy a jövőben - egyelőre provizórikus jelleggel - ő látja el a harmincadosi teendőket.25 Mogor György (vagy aláírása szerint: Georg Mogor) 1689 júliusában került Svár mellé, harmincadellen- őrként.26 A kamarai igazgatásban már jó egy százada bevett szokás volt, hogy a kamarai alkalmazott (harmincados, provizor) mellé egy ellenőrzési funkciót betöltő újabb tisztségviselőt neveztek ki, akinek legfontosabb feladatai a következők voltak: a hivatal bevételeinek megismerése, az elkészített kimutatások, összeírások ellenőrzése, továbbá jelen kellett lennie a kifizetéseknél, tudta nélkül elvileg nem 20 MOLE 279 1688. április 26. 21 MÓL Magyar Királyi Helytartótanács, Acta nobilium (C 30) Strigoniensis föl. 17-21. 22 Esztergom vármegye jegyzőkönyvei, 1696. január 23. A vármegyei jegyzőkönyvek közgyűlésének az utóbbi években, évtizedekben kiadott regesztái, valamint az azokhoz tartozó képi anyag 2009 óta a Levéltárak Közös Keresője honlapján elérhető. Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1. 1638-1702. adatait felhasználva lásd http://archivportal.arcanum , hu/kozos/ (A letöltés ideje: 2010. december 6.) 22 A visszafoglalt vármegyék és városok többségében megfigyelhető ez a folyamat, amelyre például Tolna megye vonatkozásában Holub József már felhívta a figyelmet. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686—1703-ig In Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. Szekszárd, 1974, 5-124. o., itt: 96. o. 24 Vö. Prokopp: i. m. 151.0. 2' MOL E 279 1704. jún. nro. 8. (1704. jún. 14.). Az esetről és a kinevezésről a Budai Kamarai Adminisztráció napokon belül értesítette az Udvari Kamarát is. Uo. 1704. jún. nro. 10. (1704. jún. 18.). 26 MOLE 279 1689. június 30. 35
