Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
OROSS ANDRAS és Érsekújvár közötti visszafoglalt (neoacquistica) terület kamarai inspektorának.5 Gyakorlatilag ezek az 1685-ben megfogalmazott intézkedések és Werlein kezdeti tapasztalatai határozták meg Buda visszafoglalása után az ország egykori fővárosában megalapított új kamarai szerv munkáját is, a fenti irányelvek ugyanis a számára 1686. november 5-én kiadott utasításban is szerepeltek.6 A Budai Kamarai Adminisztráció közvetlenül az Udvari Kamara irányítása alatt működött: tevékenysége kiterjedt a töröktől visszafoglalt területek igazgatására, szerepe pedig meghatározó volt a korszak gazdasági és politikai életében. Létrejötte és működése a magyar rendek és a Magyar Kamara egyik legnagyobb sérelme volt: szinte folyamatosan követelték megszüntetését és álláspontjuk szerint törvényellenes tevékenységének befejezését. A Budai Kamarai Adminisztráció (1691 tavaszáig Inspekció néven szerepelt) illetékessége a Karánsebes, Gyula, Eger, Esztergom, Érsekújvár, Székesfehérvár, a Balaton, Kanizsa, Dráva folyó által határolt területre terjedt ki. Területe azonban folyamatosan változott: 1688/89 folyamán elvesztette a szlavóniai területen lévő kamarai hivatalok feletti felügyeletet,7 majd 1693 júniusa és 1694 októbere között a Dél-Dunántúl sem tartozott igazgatása alá.8 A visszafoglalt Egert és vidékét 1690-ig a Kassán székelő Felső-magyarországi Kamarai Adminisztráció igazgatta,9 akárcsak az 1692 őszén visszafoglalt Nagyvárad vidékét is 1694. február elsejétől.10 Hatásköre a visszaszerzett birtokok felügyeletére, összeírására, visszaadására, betelepítésére, a kamarai gazdálkodás minden ágának biztosítására, a jövedelmek beszedésére, felhasználására volt érvényes. Nemcsak az állami (harmincad, accis- sa, sójövedelem, tized bérlése), hanem a földesúri jövedelmek (kilenced, robot 5 Az 1683—1685 közötti évek udvari kamarai javaslatait részletesen bemutatja H. Pálffy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. In Emlékkönyv Domanovszky Sándor születésének hatvanadik évfordulójára. Budapest, 1937, 474^187. o. 6 Az instrukciót kiadta Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686- ban. Tanulmányok Budapest múltjából 5. (1936) 268-270. o.; Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Zweite, durchgesehene und ergänzte Auflage. Sigmaringen, 1980, 93—97. o.; kivonatolva Buda expugnata 1686. Europa et Hungária 1683-1718. A török kiűzésének hazai levéltári forrásai. Szerk. Felhő Ibolya, Trócsányi Zsolt. Budapest, 1987, 69-70. o.: Taffemer: i. m. 1. kötet, 46-51. o., Nr. 30. Az eredeti, Johann Stephan Werleinnek kiadott példány nincs meg, így a forrásközlések az Udvari Kamara iratai között található fogalmazvány alapján készültek. ÖStA HKA HFU 5. Nov. 1686 (r. Nr. 311. föl. 36-53.). 7 ÖStA HKA HFU 23. Mai 1689 (r. Nr. 329. föl. 552-555.). 8 MOL E 280 1693. jún. nro. 1.; MOL E 280 1694. okt. nro. 10. 9 Eger „átadására” 1690 augusztusát követően került sor. MOL E 280 1690. aug. nro. 2. 10 MOL E 280 1694. jan. nro. 5.; MOL E 279 1694. jan. nro. 68., 69. A Budai Kamarai Adminisztráció kérvényezte az Udvari Kamara felé, hogy a debreceni harmincad- és sóhivatal, valamint a margittai (St. Margarethen) fiókharmincad maradhasson az ő irányítása alatt. 32