Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján

KAMARAI ÉS KATONAI IGAZGATÁS ESZTERGOMBAN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN

igénybevétele, telekkönyvi bevételek, italmérés, raktárbérlés, mészárszék stb.) kezelése is a kamarai alkalmazottak feladat volt.

Az új szerv élén az adminisztrátor11 és kancelláriája állt, mellette működött a számvevőség és a főpénztári hivatal. A felügyelete alatt lévő hivatalok közül a századfordulóra kialakult rendszernek megfelelően a fontosabb helyeken (Eger, Szeged, Lippa, Pécs) ún. prefektusok működtek, míg a többi helységben (Karánse- bes, Siklós, Kanizsa, Szigetvár, Baja, Dunafoldvár, Vörösmart, Kaposvár, Székes- fehérvár) kamarai tiszttartók, azaz provizorok szolgáltak. A prefektus a vidéki kerületek vezetőjeként hasonló jogosítványokkal rendelkezett, mint a Budán székelő adminisztrátor az egész újszerzeményi terület felett. A felsorolt településeken és több más helyen (pl. Újpalánka, Mohács, Szolnok, Érsekújvár, Esztergom) 1686 után újonnan felállított harmincadhivatal is működött.12 Az 1686-1700. évek jövedelmeinek tiszta haszna egy, az egykorú számadásokhoz képest több eltérést tartalmazó, 1701-ben összeállított kimutatás szerint 1 176 960 Ft volt.13 A Budai Kamarai Adminisztráció működésének csúcspontja a századfordulóra tehető, de a visszafoglalt területek magánkézbe adása és a vármegyék által is lefizetett fegyver- váltság a tevékenységek beszűkülését eredményezte. Továbbra is komoly állami birtokigazgatási feladatokat csak az aradi (és 1703. évi felszámolásáig14 a szegedi)

11 Az adminisztrátorok a szerv fennállása alatt: Johann Stephan Werlein 1686. november — 1691. január; Ferdinand Flelffrich Plass von Mühlleiten 1691. április - 1693. december 31.; Johann Ignatz von Kurz 1694. március - 1709. június. A Budai Kamarai Adminisztráció alárendelt hivatalainak alkalmazottai - csekély kivételtől eltekintve - német és délszláv nemzetiségűek voltak.

12 A szerv történetéről és működéséről részletes monográfia még nem született. Hivataltörténeti ismertetés több is van. Nagy István - F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Budapest, 1995, /A Magyar Országos Levéltár kiadványai 1. Levéltári leltárak 9./, 385—425. o.; Fallenbüchl, Zoltán: Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschafts Verwaltung in Ungarn (1683) 1685-1709. ln Die Verwaltung. Zeitschrift für Veraltungswissenschaft. 16. Bd. Heft 4. Wien, 1983, 487-505. o.; H. Pálffy: i. m.; Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezkedésében a 17-18. század fordulóján. Századok 140. (2006) 6. sz. 1441-1473. o. A korabeli politikai viszonyokban elhelyezi alapítását Maycr: i. m. 20-34. o.

13 A forrás kiadását lásd Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadásai 1686-1700-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 285-297. o.; Uő: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai 1686—98-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 4. (1897) 41 IMI9. o. Bár kétségkívül vonzó volna a számadás minden adatát maradéktalanul elfogadni, de az egykorú provizori, hamtincadosi és sóértékesítői számadások, nem is beszélve az adminisztráció saját éves számadásairól, jelentős eltéréseket mutatnak. Ennek oka lehet, hogy ez már egy „letisztult” változat, azaz - az ideális állapotot tekintve - az összes tisztviselő összes számadása rendelkezésre állt, azokat felülvizsgálták és az ellenszámadásokkal együtt elfogadták. Mindenképpen további összevetésekre van szükség, hogy az itt található adatokat megfelelően értelmezhessük.

14 ÖStA HKA 11FIJ 29. Mai 1703 (r. Nr. 427. föl. 400-406., 423M24., 427-432.). A felszámolt szegedi hivatalnokokat Aradon alkalmazták tovább.

33