Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
OROSS ANDRAS hadügyi igazgatás - eddig többnyire ismeretlen - elemeire ráirányítsam a figyelmet. A korabeli Esztergom kamarai és katonai igazgatásának feltárásához elsősorban a Budai Kamarai Adminisztráció iratanyagában végeztem kutatásokat, amelyeket sikerrel egészítettem az Udvari Kamara Bécsben őrzött magyar sorozatával (Hoffinanz Ungarn) és az Udvari Haditanács fennmaradt lajstromkönyveivel.1 A relatív gazdag forrásanyag mellett a korszakra vonatkozóan a szakirodalom kevésbé kényezteti el az érdeklődő kutatót: Villányi Szaniszló 19. század végi összefoglalója mellett Hegedűs Rajmund munkája emelhető ki, több kisebb, elszórt, olykor pontatlan adatokat tartalmazó cikk mellett.2 A Budai Kamarai Adminisztráció alapjainak lerakása - bármily meglepő, de - már 1683-ban, Esztergom visszafoglalását követően megindult. A bécsi udvari döntéshozók, kamarai tanácsosok ugyanis a magyar területek elfoglalása után úgy döntöttek, hogy az ide vezényelt katonaságot magának a területnek kell eltartania. Ennek módjairól azonban az Udvari Kamarán belül is megoszlottak a vélemények, ezért a következő évben Kari Belchamps kamarai tanácsos vezetésével bizottságot küldtek ki a frissen megszerzett területek berendezkedésével kapcsolatos kérdések megoldására. Hegedűs Rajmund tanulmánya mind a Belchamps-féle, mind a ké1 A Budai Kamarai Adminisztráció legfontosabb, általam használt iratainak lelőhelyei a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: MOL), Expeditionen (törzsszám: E 279), Hofbefehle (E 280), Berichte und Schreiben (E 281), Varia (E 285), Buchhalterei Akten (E 286); az Osztrák Állami Levéltárban (Österreichisches Staatsarchiv - a továbbiakban: ÖStA), az Udvari Kamara Levéltára magyar sorozata (Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn - HKA HFU). A Hadi Levéltárban az Udvari Haditanács lajstromkönyveit (Kriegsarchiv, Hofriegsrat Protokoll-Registratur, illetve Protokoll-Expedit Bände - HKR Prot. Reg., valamint HKR Prot. Exp.) használtam. A Haditanács iratait sajnos a 19. századi selejtezések során, csekély kivételtől eltekintve megsemmisítették (Kriegsarchiv, Hofkriegsrat Protokolle - KA HKR Prot.). Becses forráskiadvány viszont Anton Taffemer munkája, amely rengeteg, a kamarai igazgatás megszervezésére és Esztergomra vonatkozó adatot is tartalmaz. Taffemer, Anton: Quellen zur Dunauschwäbischen Geschichte. Band I— V. München, 1974-1995. Fontos forrásnak tekinthetőek még a korabeli vármegyei jegyzőkönyvek, amelyek közül Esztergom, Fejér, illetve Pest-Pilis-Solt vármegyék jegyzőkönyveit „forgattam” eredményesen. A jegyzőkönyvekhez a Kántor Klára, továbbá Arany Magyar Zsuzsanna, illetve Borosy András által készített regeszták immár a jegyzőkönyvek digitalizált képeivel együtt online is elérhetőek a Levéltárak Közös Keresője szolgáltatás segítségével, http://archivportal.ar- canum.hu/kozos/ 2 Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából (1684-1714). Esztergom, 1892; Hegedűs Rajmund: Fejezetek Esztergom történetéből 1683-1705. In Esztergom Évlapjai 1988, 172—201. o.; Prokopp Gyula: A volt Megyeháza (Bottyán János u. 3.) és tulajdonosainak története In Esztergom Évlapjai 1988, 150-171. o.; Ortutay András: Esztergom vára és a várbeli katonaság a 17—18. század fordulóján In A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). Eger, 1991, /Studia Agriensia 11./, 89-98. o.; Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól. In Esztergom Évlapjai 1983, 2. kötet, 421-M42. o. 30
