Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN- mintegy a választott község előképeként - egy kb. negyventagú testület választotta meg.3x A városok megpróbálták a jelölés jogát maguknak vindikálni. Esztergom például 1696-ban élni kívánt azzal a vélt jogával, hogy a városi polgárság jelölje ki a tisztújításon választandók körét, amit azonban a Budai Kamarai Adminisztráció keményen és egyértelműen megtiltott.38 39 A választás gyakorlata azonban még korántsem vált teljessé az adminisztráció időszaka alatt, ugyanis gyakran megtörtént, hogy az adminisztráció a tanácsot megkerülve tett le tisztségéből polgármestert vagy tanácsnokot, vagy nevezett ki tanácsost. Az általános gyakorlat azonban nagyban hasonlított a földesúri mezővárosok, valamint az osztrák városok gyakorlatához. A tisztújításkor a kamara a város kérelmére kiküldte a biztost, aki közölte a választó közösséggel, hogy kik azok, akik közül a város vezetői kikerülhetnek.40 Esztergom esetében pl. 1695-ben és 1696-ban Ludwig Kollert kamarai számvevőt bízták meg ezzel a feladattal.41 A kamarai biztos jelenléte oly fontos volt, hogy amennyiben a biztos nem tudott időt szakítani az utazásra, még a választást is elhalasztották, és a bíró feladatát helyettes bíró töltötte be a tisztújításig, aki éppen a következő évben megválasztott Kelemen György volt.42 Amennyiben azonban arról értesült az adminisztráció, hogy bizonyos polgárok a város rendje és nyugalma, illetve a választott bíró ellen lázítanak, e személyeket parancslevelében ki is zárhatta a jelölésből. Erre került sor Budán 1694-ben, amikor a kamarai adminisztráció elégedetlen lett a város vezetésével, és a teljes vezetést lecserélte, illetve ellene eljárást indított.43 Esztergomban ilyen esetre 1699-ben került sor, amikor a korábban hatalomra került magyar polgárság képviselőit: Nagy Jánost, Kelemen Györgyöt, Patho János városkapitányt és Pataky Jánost kizárta a választható polgárok közül, és megtiltotta, hogy őket megválasszák.44 Kevés olyan alkalom volt, amikor a megválasztott személy nem vállalta a neki átadott tisztséget. Synka György, korábbi esztergomi bíró, 1698-ban a vármegyénél vállalt feladatai miatt 38 Gárdonyi: i. m. 481-483., 487. o.; Nagy István: A választó polgárság testületé Budán a XVIII. században. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1959, 139-166., 140-141. o.; Kovács Lajos: Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1943, 54-118., 56. o.; Babies: i. m. 54—56. o. 39 MOL E 279 (Exp.) 1696. No. 59. Buda, 1696. február 23. 40 Gárdonyi: i. m. 482-483. o.; Babies: i. m. 54-56. o. 41 MOL E 279 (Exp.) 1685. No. 80. Buda, 1695. április 23., 1696. No. 43. Buda, 1696. május 23. 42 MOL E 279 (Exp.) 1696. No. 8. Buda, 1696. május 5. 43 Kovács: A kamarai adminisztráció...; Tuza Csilla: Buda polgármesterei 1686-1783. Levéltári Közlemények 70. (1999) 23-38. o. 44 MOL E 279 (Exp.) 1699. No. 34. Buda, 1699. április 15. 26
