Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KJRÁLY1 VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉN YI... nisztráció a városok bér- és árszabályozásába is beleszólt, és Buda esetében 1691- ben és 1697-ben valódi földesúrként határozta meg például a napszámosok bérét, annak ellenére, hogy erre a városi tanács már tett kísérletet. Emellett ekkor még az adminisztráció határozta meg a városi árak mértékét is. A városok közül Buda esetében ismert, hogy az adminisztráció szinte minden évben igyekezett a legfontosabb élelmiszerek, a pékáru és a hús árát meghatározni.’6 A kamarai adminisztráció a kiadott szabályzatok betartására is nagy gondot fordított, és mivel arra törekedtek, hogy e tekintetben egyöntetűség jellemezze a Karmnergiü-státuszban lévő városokat, ezért az egyes helyeken elrendelt intézkedéseket precedensjelleggel szinte minden kamarai városban bevezették.’7 Ami mindenképpen egyértelműen jellemezte a budai kamarai adminisztráció alá tartozó városokat, az a várost irányító testületek és vezetők kiválasztása és legitimációja volt. A bécsi udvar magyarországi várospolitikájának legszembetűnőbb jelensége volt az, hogy a kamarai szervek biztosaik kiküldésével a városvezető elit személyeinek kiválasztásába avatkozott bele, és juttatott a városok élére számukra megfelelő, elsősorban katolikus vallású, majd a 17-18. század fordulójától mind hozzáértőbb, jogi végzettségű személyeket. A budai kamarai adminisztráció fennhatósága alatt élő városokban ez a rendszer még világosabban mutatja, milyen igényei lettek volna a bécsi udvarnak (osztrák mintára) a szabad királyi városok városvezető elitjével kapcsolatban: e városok vezetőinek kiválasztása és legitimálása ugyanis - más mezővárosokhoz hasonlóan - a földesúr, vagyis ebben az esetben a kamarai adminisztráció által történt! A városok betelepülését követően ez még egyértelműbb volt, hiszen mindegyik városban a kamarai adminisztráció jelölte ki a városok bíráit és polgármestereit, akik általában a katonai vagy kamarai alkalmazottak közül kerültek ki. Éppen úgy, mint a magyarországi szabad királyi városokba elsőként küldött biztosok esetében, akik általában a helyi katolikus harminca- dost vagy postamestert tették meg bírónak vagy polgármesternek. Kassán pedig a felső-magyarországi hadbírót tették meg bírónak, aki korábban a királyi seregekben szolgálva a harctéren is megállta a helyét. Néhány év elteltével azonban pl. Buda esetében változott a helyzet, és a városok vezetőinek választása az adminisztráció jelöltjei közül, de a polgárság által történt. A polgármesterek választása Budán a kamarai adminisztráció három jelöltje közül történt az összpolgárság által, de a tanácsosok esetében például többször előfordult az, hogy őket közvetlenül az adminisztráció nevezte ki. Más esetben a kamarai adminisztráció jelöltjei közül a városi tanács kooptálta az új tagokat. Több olyan év is volt, amikor a polgármestert Uo. 608-618. o. MOL E 279 (Exp.) 1698. No. 45. Buda, 1698. február 21., 1699. No. 6. Buda, 1699. szeptember 1. 25 M
