Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN Pest esetében úgy tűnik, hogy erre a város benépesítését és az önkormányzat felállítását követően azonnal sor került; 1794-ig a kamarai inspektor nevezte ki, és adott neki utasítást. Feladatköre szinte a teljes igazságszolgáltatással járó ügyvitelt felölelte, mivel a jegyzőkönyvek vezetése mellett a városi ügyek vitelével és a felekkel való tárgyalással is őt bízták meg.32 Ez részben jelezte azt a törekvést, ami a büntető és polgári peres ügyek tudatos szétválasztását szolgálta, valamint a peres ügyek mindinkább szakszerű intézését célozta meg. Láthattuk, hogy a bécsi Udvari Kamara és a budai kamarai adminisztráció egyaránt az alsó-ausztriai Landesgerichtordnung (a Magyar Királyságban: Praxis Criminalis) bevezetését és betartását erőltette, ami jelzi, hogy a budai jogkönyv helyett egy modernebb szemléletű jog- gyakorlatot igyekeztek egységesen bevezetni a városokban. Mindemellett számos olyan területen nem gyakorolhatták korábbi jogosultságaikat a kamarai városok, amelyeket az oszmán hódítás előtt bizton birtokoltak. A sorozatosan kirendelt kamarai bizottságok ugyan igyekeztek a városok önkormányzatát kiszélesíteni. A jogkörök bővítése azonban egyik bizottságnak sem állt érdekében, mivel a büntető- és közigazgatási ügyekben a várost jelölték meg elsődleges jogforrásként, de meghagyták annak lehetőségét, hogy a felek magasabb helyen fellebbezést nyújthassanak be a város ellen. A kamarai városok esetében éppen ezért szóba sem jöhetett az, hogy az önkormányzatok a pallosjogot értelemszerűen gyakorolják, hiszen ez földesúrként a kamarai adminisztrációt illette meg, mint ahogy (amint azt láthattuk) a fellebbvitel is.33 A városok által hagyományosan gyakorolt rendészeti intézkedéseket azonban már a kamarai adminisztráció adta ki, a városi hatóságok csupán azok végrehajtásáról gondoskodtak. A kamarai városok ezzel ellentétes törekvéseit az adminisztráció minden eszközzel akadályozta, jóllehet e jogokkal más mezővárosok például élhettek. 1697-ben a Pest város által benyújtott törvénykönyvvel és a város joghatóságának kiterjesztéséről szóló beadvánnyal kapcsolatban az adminisztráció a kamara fennhatóságát hangsúlyozta az Udvari Kamarának elküldött jelentésében. Másfél évvel később a Caraffa-bizottságnak pedig hasonló értelemben nyilatkozott, és a statútumalkotást illetően azzal érvelt, hogy annak megadása ellentétes a meghozandó törvényekkel.34 A budai kamarai adminisztráció elsődlegesen a tüzrendészeti szabályok kiadásával igyekezett a városok védelmét és adózó képességének fenntartását ellátni, de ugyanezt a célt szolgálta az adminisztráció által a köztisztaság, a közegészségügy és az élelmezésügy terén kiadott utasítások tömkelegé. Utóbbiak főként a járványok kitörésének és elterjedésének igyekeztek gátat vetni.35 Az admi32 Bónis: i. m. 43-46. o. 33 Kovács: A kamarai adminisztráció... 1940.; Bónis: i. m. 22-23. o. 34 Bónis: i. m. 27-28. o. 35 Gárdonyi: i. m. 489-492. o. 24
