Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉNY1... Mindemellett a városi tanácsoknak még a katonai hatóságokkal is kellett hu- zakodniuk az ügyben, hogy ki gyakorolja a városi lakosság feletti ítélkezés jogát.2 * * 28 Miután a hadsereg ellátását az alattvalók a 17. század utolsó harmadától a Magyar Királyságban is közvetlenül biztosították, a bevezetett új adózási rendszer alapjává a katonaság szükségleteinek elosztása vált, vagyis az adott gyalogos és/vagy lovas katonaság porcióit szorozták be az adott létszámmal, és azt rótták ki arra a városra, ahol azok állomásoztak.29 Ameddig a beszállásolás a 17. század utolsó harmadáig csak bizonyos városokra korlátozódott, addig ezt követően általánossá vált. A 16- 17. században a városokban állomásozó katonaság és a polgárság közötti összetűzések így a 17. század végétől szintén általánossá váltak. A városoknak a kocsmál- tatás jogkörének gyakorlásában is nagy huzavonái voltak a katonasággal, aminek elsődlegesen gazdasági okai voltak: a helyi jövedelmek közül ez volt a legbiztosabban behajtható.30 Esztergom esetében a városban és a várban állomásozó helyőrség, illetve annak vezetése mellett speciálisan még az esztergomi érsekkel, mint a városi polgárok ügyeibe belefolyó fennhatósággal is meg kellett küzdenie a városi önkormányzatnak. A várban állomásozó katonai vezetés a polgárok és a katonák közötti összetűzések kapcsán jelent meg idegen hatalomként, míg az esztergomi érsek officiálisai a tisztázatlan határok, és az azokon élő alattvalók ügyeibe szólhatott bele.31 A joggyakorlás terén is bizonyos egységesítésnek lehetünk tanúi, mivel a városokban az 1656. évi alsó-ausztriai büntetőkönyvet vezették be. A kamarai adminisztrációnak a peres ügyekben bevezetett gyakorlata is az alsó-ausztriai peres eljárások során követett metódus szerint történt. A peres eljárások lefolytatására ekkor alakultak ki az újszerzeményi városokban olyan új tisztségek, amelyek ekkor még nem voltak általánosak a Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Ekkor vezették be a közvádló szerepét betöltő syndicus (ügyész) tisztségét, amelynek bevezetésére a szabad királyi városokban csak a 18. század közepe táján került sor. Buda és 2S Kovács: A kamarai adminisztráció...; Nagy István: Buda adóterhei...; Uő: Buda város gazdálkodása...; Bónis: i. m. 15-37., 300., 308. o. 29 Czigány István: Hadügyi reformkísérletek a királyi Magyarországon. 1665-1682. Hadtörténelmi Közlemények 114. (2001) 279-302. o.; Czigány István: Reform, vagy kudarc? Kísérletek a magyar katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700. Budapest, 2004. 30 Az előzményekre lásd Gecsényi Lajos: Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI-XV11. században. Hadtörténelmi Közlemények 31. (1984) 664—686. o.; H. Németh István: Kassai katonák és polgárok a XVI. Században. (A hadsereg társadalmi és közigazgatási hatásai egy kereskedőváros életében.) Levéltári Közlemények 68. (1997) 143-198. o.; Uő: Várospolitika és gazdaságpolitika... 1. kötet, 318—334. o.; Uő: A beszállásolások rendszere és hatásai a XVI-XV11. századi Magyar Királyság szabad királyi városaiban. Hadtörténelmi Közlemények 122. (2009), 281-320. o. Esztergommal kapcsolatban MOL E281 (Berichte) Esztergom, 1693. február 27.; MOL E 279 (Exp.) 1697. No. 43. Buda, 1697. május 20. 31 MOL E 281 (Berichte) Esztergom, 1693. május 30. 23
