Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN külön algazdát kívánt kinevezni.24 25 Esztergomban is viszonylag hamar, 1702-ből már van adatunk a városgazda személyére és elszámoltatására.23 A visszaélések megszüntetésének megakadályozására szigorú eljárást vezettek be ezekben a városokban, olyanokat, amelyekkel pl. Sopronban jó harmad évszázaddal később találkozunk. Ilyen volt a pénztár kulcsának megőrzésére kialakított gyakorlat, amelyet Esztergomban 1697-ben vezettek be, míg Sopronban 1739-ben. Eszerint olyan ládát kellett használni, amelyhez három kulcs volt: egyiket a bíró, a másikat az uralkodó embereként a helyi harmincados, míg a harmadikat a jegyző őrizte.26 Az igazságszolgáltatásban a kamarai adminisztráció alá tartozó városok leginkább a polgári perekben voltak elsőfokú hatóságok, a büntetőügyekben azonban egyértelműen a kamarai prefektúra volt az illetékes hatóság, kvázi mint a földesúr úriszéke. A kamarai adminisztráció és a városi önkormányzat jogköre azonban e téren sem volt szétválasztva, ami főként abból adódott, hogy az újszerzeményi területeken ezekben az évtizedekben az Udvari Kamara, illetve alsóbb hatóságként a budai kamarai adminisztráció volt a felettes hatóság. Az egyházi és katonai ügyek kivételével így minden ügy ezekhez a hatóságokhoz tartozott, így nagyon sokszor fordult elő, hogy egy-egy ügyben hol első-, hol másodfokon döntöttek. A kamarai adminisztráció esetében az figyelhető meg, hogy esetről esetre változott, miszerint az adott ügyet a városok önkormányzata elé delegálta, vagy a döntést már első fokon megtartotta magánál. Bónis György eszmefuttatását idézve elmondhatjuk, hogy a városok büntetőpereiben a vizsgálat és a bizonyítás általában a város kötelessége volt, a per irányítása és a közbenszóló ítélet az adminisztrációé, míg a döntés az Udvari Kamaráé. Polgári peres ügyekben a kamarai adminisztráció még inkább beavatkozott a városok életébe, és közvetlenül vagy közvetve bármilyen ürüggyel beleszólhatott a város előtt folyó perekbe. Ennek következményeként a városok pereskedő felei - felismerve a nagyobb hatalmat, amelyhez fordulni és amelyet meggyőzni lehet -, nyomban éltek is a lehetőséggel, és a városokat megkerülve nyújtottak be kérvényeket a kamarai adminisztrációhoz. Pécs esetében ez még közvetlenebbül valósult meg, míg Buda és Pest városokban jóval vegyesebb ügyrenddel. Az azonban általános volt, hogy minden ítéletet fel kellett terjeszteni az adminisztrációhoz jóváhagyás végett.27 24 Gárdonyi Albert: Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. Századok 50. (1916)477-502., 585-619., 590. o. 25 MOL E 279 (Exp.) 1702. No. 38. Buda, 1702. november 11. 26 MOL E 279 (Exp.) 1697. No. 100. Buda, 1697. április 29. 27 Bónis: i. m. 16—27., 94., 302-304. o.; Babies: i. m. 47^18. o. Esztergomra lásd MOL E 281 (Berichte) Esztergom, 1698. július 20. 22
