Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN valósultak meg, a visszafoglaló háborúk és a Rákóczi-szabadságharc viszonyai között nem is valósulhattak meg. A megvalósulás első jelei a Magyar Királyságban is a 18. század első harmadától mutatkoztak.12 13 A Magyar Királyság gazdasági és rendi szempontból városnak tekinthető települései közé a visszafoglaló háborúk következtében számos olyan hely került, amely régi privilégiumaira hivatkozva próbált szabad királyi várossá válni, megszerezve a számos előnnyel járó privilégiumot. Ezek között némelyek (Pest, Szeged, némiképp Székesfehérvár) beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, míg mások (Esztergom) az oklevél elnyerésével - gazdasági fejlettségüket tekintve - szinte érthetetlenül nagy rendi előnyhöz jutottak. A Rákóczi-felkelést követő első országgyűlésen Debrecen (1693), Buda, Pest, Székesfehérvár (1703), Esztergom (1708) és Szeged (1719) követei jelenhettek meg a többi város küldöttei között.1’ Amíg azonban eddig eljutottak, e településeken minden korlát nélkül érvényesülhettek az osztrák tartományokból megismert Kammergut-eÍv jellegzetességei. Debrecen ez alól kivétel volt, mivel nem a visszafoglaló háborúk, illetve régi privilégiumai következtében vált szabad királyi várossá, hanem gazdasági potenciáljának köszönhetően. A többi város azonban a privilégium elnyerését megelőzően újszerzeményként a budai kamarai adminisztráció fennhatósága alá került. E településekhez számíthatjuk még Pécset is, amelyik szintén korábbi, szabadabb állapotára hivatkozva igényelte a szabad királyi városi rangot, de még a kamarai igazgatást követően püspöki birtokká vált. E városok vizsgálata az általános várospolitikai kérdéskört tekintve már csak azért is izgalmas és hasznos, mert e települések igazgatási gyakorlatán keresztül ismerhetjük meg valójában azt, hogy a bécsi udvarnak milyen elképzelései lehettek a szabad királyi városok irányításáról, gazdálkodásuk és igazgatásuk fejlesztéséről. A bécsi udvar elképzelései ugyanis e városok tekintetében nem ütköztek oly nagy ellenállásba, mint a többi szabad királyi város esetében, ahol régi szabadságjogokra, rendi különállásukra és a jól bevált szokásjogra zur Geschichte der Städte Mitteleuropas 5./, 21-42., 31-33. o.; Chittolini, Giorgio: Lo stato e i dot- tori. XV-XVII1 secolo. Ricerche storiche 19. (1989) 483-610. o.; Kleinheyer, Gerd - Schröder, Jan: Deutsche Juristen aus fünf Jahrhunderten. Heidelberg, 1989.; Jahns, Sigrid: Juristenkarrieren in der Frühen Neuzeit. Blätter für deutsche Landesgeschichte 131. (1995) 113—134. o.; Müller, Rainer A.: Zur Akademisierung des Hofrates. Beamtenkarrieren im Herzogtum Bayern 1450— 1650. In Gelehrte im Reich. Zur Sozial- und Wirkungsgeschichte akademischer Eliten des 14. und 16. Jahrhunderts. Szerk.: Schwinges, Rainer Christoph. Berlin, 1996, /Zeitschrift für Historische Forschung Beiheft 18./, 291—308. o.; Rapp, Wolf-Ulrich: Stadtverfassung und Territorialverfassung. Koblenz und Trier unter Kurfürst Clemens Wenzeslaus (1768-1794). Frankfurt/M. [u. a.], 1995. /Europäische Hochschulschriften : R. 3.; 667/, 48-51. o. 12 Paulinyi Oszkár: A Magyar Kamara városi bizottsága, 1733-1772, forrástani tanulmány. Levéltári Közlemények 34. (1963) 33M6. o. 13 H. Németh István: A szabad királyi városi rang a kora újkorban, ln Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv. 1. kötet. Budapest, 2006, 109-122. o. 18
