Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉNYI... egyaránt hivatkozva sorra lassították azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a kamarák kiküldött biztosai igyekeztek életbe léptetni. E városok tehát mintegy virtuális mintaként szolgálnak számunkra a „mi lett volna ha?”, egyébként értelmetlen és történelmietlen kérdés feltevésekor. Vagyis: mi lett volna, ha a szabad királyi városok esetében teljes mértékben érvényesülnek a bécsi Udvari Kamara törekvései? A rendelkezésre álló feldolgozásokból és adatokból jól látszik, hogy Buda, Pest, Szeged, Székesfehérvár, Esztergom és Pécs esetében a budai kamarai adminisztráció irányításával egységes álláspont érvényesült a tekintetben, hogy a városokkal szemben milyen politikát folytassanak, a kamarai hivatalok milyen mértékben szóljanak bele a kialakulóban lévő városi önkormányzatok életébe. Az elsődleges jellemzője ennek a viszonynak a városok gazdálkodásának teljes kamarai felügyelete, sőt birtoklása volt. A budai kamarai adminisztráció a város általános ügyei mellett (mintegy földesúrként) még abba is beleszólhatott, hogy a város milyen módon képviseltesse magát a vármegyegyülésen.14 Emellett természetesen voltak fontosabb területek is: a budai kamarai adminisztráció alá tartozó városok mindegyikére jellemző volt, hogy a szokásos városi jövedelmeket szinte teljes egészében a kamara birtokolta, és jövedelmeit állami bevételként szedte. Buda esetében eleinte mindössze csak a helyi adókivetést, valamint a piaci helypénzszedést hagyta meg a városnak. Csak hosszas tárgyalásokat követően jutott az önkormányzat a dunai révjövedelmekhez, valamint egy-egy fürdő bevételeihez. Ezeken kívül a polgártaksa, a különféle épületek után szedett bérletek összege, valamint a városházi kocsma jövedelmei tartoztak még a városhoz. A budai kamarai adminisztráció új szerzeményként kezelte a város összes korábbi birtokát, valamint a városi telkeket is, illetve az összes többi, ún. királyi felségjogon járó jövedelmet. Minden olyan pénzforrást, amely ezekkel függött össze (a telkek adásvétele után járó illetékek, a háramlás, a város falvainak, a melegfürdők nagy többségének, a malmok, a hajóhíd, a sörfőzés és téglaégetés jövedelmei), a kamarai adminisztráció saját magának foglalt le. Ennek összegei, valamint az élelmiszer és az építőanyag előállításával összefüggő termékek alapvetően a katonaság ellátását, illetve a budai vár és a kamarai adminisztráció alá tartozó erődök építkezéseinek céljait szolgálták.15 Emellett a kamarai adminisztráció a maradék kevés, a városoknál, elsősorban a közigazgatás költségeire hagyott jövedelmekről szigorú elszámolásokat követelt 14 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) Budai kamarai adminisztráció (Ofner Cameral Administration) regisztratúrája, Berichte und Schreiben (E281) (a továbbiakban: E281 [Berichte]) Esztergom, 1698. március 19. 15 Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XV111. század első felében. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest, 1957, 51-131., 52-62. o. 19
