Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉNY1... dott, nem csodálkozhatunk ezen a törekvésen. Annál kevésbé tehetjük ezt, mert a fennmaradt, és erre a célra használható források tanúsága szerint a városok által benyújtott panaszok nem voltak légből kapottak. A városi lakosság fizetőképessége a harmincéves háború miatt megromlott külkereskedelmi helyzet, az állandó és növekedő adóterhek, valamint az itt állomásozó katonaság részére kifizetendő adók miatt katasztrofális volt. Nagyszombat ránk maradt hátralékkönyvei és adójegyzékei szerint a lakosság hátraléka a kirovás első évében közel 90 százalékos volt, ami az első négy évet követően alig esett vissza a 75 százalék körüli értékre. A városok eladósodása ezzel együtt rohamosan nőtt, a néhány tízezer forinttól a több százezer forint körüli értékeket érte el. Történt ez annak ellenére, hogy a városok által fizetendő adók nagysága nemhogy nőtt volna, de folyamatosan csökkent, feltehetően annak következtében, hogy a pénzügyi szervek felismerték: az adóprés nem növelhető tovább.10 A kamarai biztosok által bevezetett intézkedések e helyzet megváltoztatását tűzték ki célul. A szakszerű, általában jogi végzettséggel rendelkező városvezetők kiválasztásában persze szerepet játszott a római katolikus egyház erősítésének szempontja is, de a számadáskönyvek vezetése, azok ellenőrzésének szabályozása, a városi birtokok elzálogosításának, a további hitelek felvételének tiltása, a városi tisztviselők visszaéléseinek megszüntetése, ezzel együtt a modernebb és ellenőrizhetőbb gazdálkodás bevezetése helyes, a bürokratizálódás megfelelő útjának tekinthető.11 Ezt még akkor is kijelenthetjük, ha tudjuk: ezek a célok ekkor még nem 10 H. Németh: Várospolitika és gazdaságpolitika... 1. köt. 244—280. o. A fizetőképesség megromlására a nagyszombati adójegyzékek alapján elvégzett vizsgálat főbb megállapításait lásd Uő: Die finanziellen Auswirkungen der osmanischen Expansion auf die Städteentwicklung in Ungarn. Die Steuerlasten der ungarischen königlichen Freistädte im 16. und 17. Jahrhundert. In La fiscalitä nell'economia europea secc. Xlll-XVlIl — Fiscal Systems in the European Economy from the 13th to the 18th Century. Ed.: Cavaciocchi, Simonetta. Firenze, 2008, 771-780. o.; Uő: Vplyv osmans- kcj vojny na vyvoj miest v Uhorsku a daríové zafazenic slobodnych král’ovskych micst v Uhorsku v 16. a 17. storoőí. llistoricky Casopis, 56. (2008) 29-42. o. 11 Uő: Az állam szolgái vagy a város képviselői? A központosuló várospolitika hatásai a soproni politikai elit átrendeződésében. Soproni Szemle 61. (2007) 125-141. o. Az európai tendenciákra lásd Skoda, Erwin: Die Wiener Ratsbürger zwischen 1671 und 1705. Diss. Wien, 1974, 110—111. o.; Brunner, Otto: Souverenitätsproblem und Sozialstruktur in den deutschen Reichsstädten der früheren Neuzeit. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 50. (1963) 329—360., 347-355. o.; Fehling, Emil Ferdinand: Lübeckische Ratslinie von den Anfängen der Stadt bis auf die Gegenwart. Lübeck, 1925.; Ewald, Martin: Der hamburgische Senatssyndikus. Eine verwaltungsgeschichtliche Studie. Hamburg, 1954. Vö. Gerhard Dilcher: „Hell, verständig, für die Gegenwart sorgend, die Zukunft bedenkend”. Zur Stellung und Rolle der mittelalterlichen deutschen Stadtrechte in einer europäischen Rechtsgeschichte. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung 106. (1989) 12—45., 39—43. o.; Czok, Karl: Zu den städtischen Volksbewegungen in deutschen Territorialstaate vom 16. bis zum 18. Jahrhudcrt. In Die Städte Mitteleuropas im 17. und 18. Jahrhundert. Szerk.: Rausch, Wilhelm. Linz/Donau, 1981, /Beiträge 17
