Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN A magyarországi várospolitika új vonásai A Magyar Királyság szabad királyi városainak fejlődése ebben az időszakban hasonló tendenciákat futott be, jóllehet az országban kialakult politikai helyzet miatt (oszmán hódítás, az Erdélyi Fejedelemség létrejötte, megerősödő rendiség) ezekre az intézkedésekre jóval később kerülhetett sor, mint Európa más államaiban. Az ország erős rendisége részben a hagyományaiból, részben az Oszmán Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség által létrehozott speciális helyzetből fakadt. A kialakult politikai szituáció magával hozta azt, hogy a magyarországi nemesség európai ösz- szehasonlításban is a korszak egyik legerősebb ereje maradt az ország ügyeit tekintve. A Magyar Királyság szabad királyi városai így (jóllehet a nemességgel szemben minden esetben háttérbe szorultak) csak jóval később kerültek az állam mind erőteljesebb irányítása alá, és önkormányzati jogaikat alapvetően csak az újkori polgári fejlődést követően hozott törvények során vesztették el. A beavatkozás okai többféle forrásból táplálkoztak. Az már eddig is közismert volt, hogy a kiküldött kamarai biztosok a városok vezetésének katolikus többségét igyekeztek kialakítani. Ennek okai sokfélék, de láthattuk, hogy ez európai tendencia is volt egyben. Az azonban már kevésbé ismert, hogy ez a rendszer egyrészt teljes mértékben lemásolta az osztrák modellt, másrészt a kamarai biztosok legfontosabb törekvése és utasítása a városok gazdálkodásának javítására, a városi lakosság adófizető-képességének megnövelésére irányult.9 Ennek okai is az európai tendenciához közelítenek, de a Magyar Királyság területén ehhez még hozzájárult az is, hogy az oszmánok elleni állandó harcok, majd a visszafoglaló háborúk az ország adófizető-képességének javítását kívánták meg. A Magyar Királyságban bevezetett rendszer ausztriai előzményeire a legszembetűnőbb példa az, hogy az osztrák tartományok városaiba kiküldött biztosok utasításainak pontjai teljes mértékben megegyeztek a magyarországi városokba küldött kamarai alkalmazottaknak kiadott instrukciók tartalmával. Ennek főbb súlypontjai pedig a városi gazdálkodás megreformálását célozták, annak érdekében, hogy a városok minél több adót tudjanak fizetni. Erre pedig az oszmánok elleni felszabadító háború idején igencsak szükség volt! Miután a felszabadító háborúkban a hadseregellátás szinte teljes egészében a helyi lakosság, köztük nem kis mértékben a szabad királyi városok által a katonaság részére helyben kifizetett adókon nyugoSahin-Tóth Péter emlékére. Szerk.: Krász Lilla - Obomi Teréz. Budapest, 2008, 79—92. o.; Troli, Astrid: Ein Beitrag zur Geschichte der landesfürstlichen Stadt Brück an der Leitha (von 1618 bis zum Beginn des 18. Jahrhunderts). Phil. Diss. Wien, 1965, 62-68. o.; Scheutz: Compromise and shake hands... 51-63. o.; Uö: Kammergut und/oder eigener Stand... 309-337. o. 9 H. Németh István: Városi tisztújítások a királyi Magyarországon a 16-17. században. Arrabona, 45. (2007) 2. sz. 57-96. o. 16
