Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉNY1... kodással, akár az önkormányzati vagy más jogokkal és ügyekkel kapcsolatban. Ez azt jelentette, hogy szinte teljes ellenőrzést gyakoroltak a városok felett. Ennek okai részben financiálisak, részben felekezetiek voltak. Egyrészt az államnak mind nagyobb bevételre volt szüksége, másrészt e jövedelmek a korszakban éppen visz- szaestek a harmincéves háború hatásai következtében. Az osztrák tartományok városainak adófizető-képessége éppen ezért nagy mértékben visszaesett, eladósodásuk egyre nőtt. A felekezeti okok szintén az állam szerepének változásaira vezethetők vissza. A kora újkori központosított (abszolutista) államok egyik jellegzetessége ugyanis az egy-felekezetiség volt, ami épp úgy a központi hatalom kiépítését szolgálta, mint az állandó, a rendektől független hadsereg vagy a hivatali szervezet. Éppen ezért a kialakuló központi államok mindegyike igyekezett felszámolni a több-felekezetiséget. így az osztrák tartományokban a rudolfi ellenreformációt követően II. Ferdinánd uralkodásával vette kezdetét az erőteljes rekatolizáció, éppen akkor, amikor a városok vezetését is az állam mind jobban igyekezett ellenőrzése alá vonni. A rekatolizáció egyrészt erőszakos eszközökkel, de - a magyarországihoz hasonlóan - békésebben is folyt; így például a konvertáltak, illetve a katolikus vallásúak több területen is előnyt élveztek, például egyedül ők juthattak állami hivatalhoz.7 A dolog pikantériája még az is, hogy ezek a települések korábban országrendiséggel rendelkeztek, vagyis részt vettek a tartományi gyűléseken, oda követeket küldhették és szavazati joguk volt. Ebben az esetben tehát az a jelenség válik izgalmassá, hogy egy rendi jogokkal rendelkező, vagyis önálló rendként fellépő entitás hogyan vált az állam alá vont, az állami igazgatás által ellenőrzött és irányított, a rendi jogait nagyrészt elvesztett önkormányzattá. Ez a folyamat - hosszas küzdelmeket követően - Alsó-Ausztriában a 17. század húszas éveire végbement. Az alsó-ausztriai városok mindegyike Kammerguttá vált, vagyis a városok önkormányzata, igazgatása és gazdálkodása egyaránt kamarai, állami irányítás és ellenőrzés alá került. A többi osztrák tartományban a század végére formálódtak át a városi önkormányzatok jogai és az államhoz való viszonyuk, de a 18. századra már viszonylag egységesnek tekinthető az osztrák tartományok városainak jogviszonya.8 7 Legutóbb lásd erre Scheutz, Martin: Compromise and shake hands. The town council, authority and urban stabilty in eighteenth-century Austrian small towns. Urban History 34. (2006) 51— 63. o.; UŐ: Kammergut und/oder eigener Stand? Landesfiirstliche Städte/Märkte und der „Zugriff’ der Gegenreformation, ln Staatsmacht und Seelenheil. Gegenreformation und Geheimprotestantismus in der Ilabsburgermonarchie. Szerk.: Lecb, Rudolf - Pils, Susanne C. - Winkclbaucr, Thomas. Wien, 2006, /Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 47./, 309-337. o. 8 Az osztrák tartományok városaiban követett gyakorlatra lásd H. Németh István: A bécsi udvar várospolitikájának főbb jellemzői az osztrák tartományokban. In Redite ad cor. Tanulmányok 15
