Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVE AZ 1700-AS ÉVEK ELEJÉRŐL

A szabad királyi városi privilégiummal Esztergom a kora újkori magyar országrendiség részévé vált, képviseleti és szavazati joggal rendelkezett az országgyűléseken. 1. József 1708. február 2-án érkezett parancsa14 értelmében a város először 1708-ban vehetett részt a pozsonyi országgyűlésen. Az országgyűlési követválasztás Esztergom német és magyar lakosságának az ellentétére visszavezethető kisebb incidenssel kezdődött. A városban fokozatosan teret nyerő német lakossággal szemben 1707-től egyre több, egykor kuruc érzületű magyar fogadott hűséget a császárnak és koronás királynak, és tért vissza Esztergomba. A német és magyar lakosság nyílt kenyértörése a pozsonyi országgyűlési követek megválasztása körüli vitában öltött formát. A város tanácsa és közössége Szilz Pál bírót és Szűcs Gergely belső tanácsost rendelte ki a pozsonyi országgyűlésre.15 Szűcs Gergely személyét illetően azonban a vélemények megoszlottak, és még aznap, február 16-án a komáromi Erdős István az esztergomi plébániatemplomban felesküdött a város országgyűlési képviseletére.16 Miután a várparancsnok és néhány német polgár tiltakozását fejezte ki Szűcs és Erdős ellen, báró Kuckländer végül a két magyar helyett Waltherr Györgyöt rendelte a bíró mellé.34 35 36 37 A két kirendelt követet Erdős István a saját költségén kísérte el, azonban Kukländer küldöttét az ülésterembe be sem bocsátották. Esztergom követeként a helyét Erdős István foglalta el az országgyűlésben.38 * (Ekkor egyébként 21 szabad királyi város küldött követeket a diétára.) A szabad királyi város ezt követően két követe útján mindig részt vett a diétákon; 1709-ben és 1710-ben Szilcz János és Őszy János képviselték Esztergo*

A városi tanács hatáskörébe tartozó bíráskodás révén, valójában a város a lakói fölötti elsőfokú bíróság szerepét látta el. A tanács polgári és büntetőügyekben egyaránt hozott határozatot. A belső tanács köréből alakult törvényszék az ítélkezésben a szokásjogot és az országos törvényeket tekintette irányadónak. A tanács már az 1707. január 15-én kelt szabályrendeletében szabályozta az alperes bíróság elé idézésének eljárását.40 Ennek értelmében a felperesnek az alperest a bíró pecsétjével kellett beidéztetni. Amennyiben a felperes polgárjoggal rendelkező személy volt, a pecsétért nem kellett fizetni, polgárjoggal nem rendelkező egyéneknek pedig

34 Uo. II. Nr. 33.

35 Uo. II. Nr. I l‘L

36 Uo. 11. Nr. 120.

37 Uo. 11. Nr. 121.

38 Uo. 11. Nr. 122.

Uo. 11. Nr. 170.

40 Uo. 11. Nr. 70.

99