Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)

BEVEZETÉS

írnoka, Engler Jakab foglalkozott a város írásbeli ügyeivel. Mindez a közgyűlési jegyzőkönyvek vezetésén is jól látszik. Az 1744 és 1746 között készült jegyzőkönyvek külalakja csúnya, egyes bejegyzések többször szerepelnek bennük, néhány pedig — például az 1744. évi tisztújítás - teljesen kimaradt belőlük. Elképzelhető, hogy ezeket csak piszkozatnak szánták, és Campion talán egy későbbi időpontban akarta letisztázni, amelyre azonban már nem került sor. A helyzet 1746. december 29-én változott meg, amikor Fehér Jánost választották városi jegyzőnek.6 O hatékonyan és erélyesen vette át a városi ügyek intézését, ami Engler Jakab számára igen nyomasztó lehetett. Erre utal legalábbis, hogy Engler még két hónap múlva sem adta át neki a városi pecsétet, és saját maga állított ki okiratokat.7 A viszályt végül Engler 1748 októberében bekövetkezett halála oldotta meg. Ezután a jegyző mellett két írnok dolgozott: a már korábban a városi kancellárián tevékenykedő Pathó János első írnokként, valamint az újonnan felvett német írnok, Kollár Péter.8 9

A város irányítása az 1710 után kialakított rendszer szerint folyt,0 vagyis volt a városban kapitány, kamarás, őrmester, öt fertálymester, hóhér, voltak hajdúk, őrök stb. A város határában lévő számos szőlőhegyre a hegymesterek felügyelete alá tartozó szőlőőrök ügyeltek, a szőlő szüretelése után beszedett bortized kezelését és árusítását pedig a borbírák felügyelték.

A városban természetesen továbbra is működött orvos, 1747 februárjától Tomanek Péter János.10 Volt plébános, iskolamester, a szülők nélkül maradt gyermekek vagyonának kezelését pedig az árvák atyja végezte.

A tárgyalt időszakban a várost leginkább az építkezés és a gyarapodás jellemezte. 1742-ben sor került a városi szántók és rétek újraosztására, ami igen sok vitát váltott ki a polgárság tagjai között. A gondot az okozta, hogy nem a régi földek határát pontosították, hanem teljesen átrendezték az eddigi elosztást. így előfordult, hogy egy gondos gazda, aki földjét eddig rendesen szántotta, vetette, trágyázta, olyan földet kapott, amelyet az előző tulajdonosa teljesen kimerített, használhatatlanná tett. Hosszas vizsgálatok és tárgyalások után végül sikerült kiegyezni.11

A 18. század elején épített Szent Péter és Pál plébániatemplom tornya az 1740- es években már nagyon rossz állapotban volt. így a város - teljesítve kegyúri kötelességét — kőből új tornyot építtetett. 1743 nyarán elkészült a torony, amelyben

6 Vö. 1274. számú regeszta.

7 Vö. 1331. számú regeszta.

8 Vö. 1763. számú regeszta.

9 Az Esztergom városi önkormányzatra és tisztviselőkre: Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1715. Esztergom, 2003. 7—18.

10 Vö. 1317. számú regeszta.

11 Vö. 141., 143., 212., 228. számú regeszta.