Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)

BEVEZETÉS

három harangot és egy toronyórát helyeztek el. A harangok felszentelését Frivaisz Mihály püspök végezte el.12 13 Hamar kiderült azonban, hogy a torony nem felel meg a város számára, és már 1745-ben a kibővítésén gondolkoztak, majd megbíztak egy bécsi kőművest, hogy végezze el ezt a feladatot.12 Azonban nemcsak a torony, a templom is kicsinek bizonyult a gyülekezet számára, annak kibővítésére azonban már nem maradt pénz. így 1748-ban a probléma megoldását a későbbi évekre halasztották.14

1747-ben újabb, nagyobb vállalkozásba fogott a város: lekövezték a városi utcákat. A Sopronból érkezett Egl Sebestyén végezte a munkát segédeivel. Egl 1747 folyamán végig a városban tartózkodott, csak a téli idő beköszöntével tért haza. 1748 tavaszán azonban folytatta a munkát. Az építkezéshez szükséges követ a Strázsahegyi kőbányából szállították le a lakosok ingyen, míg a kövező mester bérét a városi tanács biztosította. A munka pontos és megfelelő elvégzése érdekében olyan neves mérnököt bíztak meg a tervezéssel, mint Mikoviny Sámuel, aki 1748 nyarán a városban tartózkodott, és elvégezte a kért számításokat.15 1748 szeptemberében befejeződött a Budai utca kövezése, így a vármegye egyetértésével a város megkezdte az áthaladó szekerek és marhák után a kövezetvám szedését.16

***

A regeszták elkészítése és közreadása az előző kötetekben alkalmazott szabályok szerint történt. A regesztákat lehetőség szerint időrendben, folyamatos számozással közöltük. A sorszám után zárójelben, római számmal feltüntettük a jegyzőkönyv számát (XVII. 1742-1743. év, XVIII. 1744-1746. év, XIX. 1747-1748. év), arab számmal pedig a jegyzőkönyv levéltári paginálás szerinti, azaz a jegyzőkönyv oldalának alján vagy tetején ceruzával jelölt oldalszámát. Ha a tanácsülés nem a belső tanácsban, hanem a külső tanácsban zajlott, azt a gyűlés dátuma után jeleztük. A regesztákba minden személy és hely nevét felvettük, ami az eredeti jegyzőkönyvben szerepelt. A személyneveket egységes írásmóddal adtuk közre. Az esetleges névváltozatokat, illetve az előző kötetekben előforduló alakokat a névmutatóban az adott név mellett zárójelben közöltük. A különböző titulusokat, foglalkozásneveket vagy érdekesebb kifejezéséket az eredeti nyelven zárójelben, dőlt betűvel jeleztük. A jegyzőkönyvek nyelve általában magyar és latin, ha német nyelvű dokumentumok találhatók bennük, azt lábjegyzetben feltüntettük. A német nyelvű jegyző12 Vö. 403., 446., 607., 659., 738. számú regeszta.

13 Vö. 914., 936. számú regeszta.

14 Vö. 1764. számú regeszta.

15 Vö. 1666., 1680. számú regeszta.

16 Vö. 1286., 1483., 1652., 1705. számú regeszta.

9