Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Ortutay András: Virilisek Esztergom megyében

Ortutay András Virilisek Esztergom megyében A virilizmus latin eredetű szó. Köznapi használatban elsősorban a vagyoni cenzushoz kötött választójoggal kapcsolatban alkalmazták. A kiegyezést követően kiépülő választójogi rendszer fontos eleme lett az 1868. évi 21. törvénycikkben lefektetett elv, amely a községek, városok és főváros szintjén szabályozta, hogy az eleve részben vagyoni cenzushoz kötött választási rendszerben az adott testületekben csak a képviselők felét válasszák. Másik felét automatikusan a legtöbb adót fizetők részére biztosították a helyeknek, és a törvény 23. paragrafusa kétszeres adóalap-beszámítást írta elő az egyetemi vagy az annak megfelelő végzettséggel rendelkezők számára. Az előbb említett törvény 51. paragrafusa pedig minden szinten a tisztviselők meghatározott körét is részesítette a községi képviselő-testületek, a városi képviselő-testületek, megyei és városi illetve a fővárosi törvényhatósági bizottságok ülésen való részvétel és szavazás jogában. Magunk 1982-ben foglalkoztunk az 1895-ben, száz évvel ezelőtt egyesített Esztergom szabad királyi városi virilistáinak kérdéskörével, illetve más írásokban a zsidó polgári réteg szerepével a városi, községi, megyei gazdasági-társadalmi életben, amelyekben megkerülhetetlen volt a virilizmus kérdésköre is. Vörös Károly megállapítását fogadtuk el iránymutatónak, aki a főváros 1873-1917 közti legnagyobb adófizetőit vizsgálva megállapította: egy réteg alakulásai és fejlődése, összetételének változása igen jellemzően tükrözi a városfejlesztő tényezők befolyását a város társadalmi szerkezetére, űj meg űj elemek belépését a város profiljának alakításába, illetve kiesését, háttérbe szorulását e profil formálásából. E réteg vizsgálata támpontokat nyújt arra vonatkozóan is, hogy a tőke hogyan, milyen utakon átvándorolva halmozódik fel bizonyos személyek kezében, és útjának során milyen tényezők jutnak szerephez. A vagyonnak, az adófizetésnek a várospolitikában való szerepét Esztergom szabad királyi város 1848-as adókivetését elemezve megáUapítottuk, hogy egy önkényesen, de^eléggé jellemzően meghatározott adóösszeg felett, ez 40 Ft volt, 38 főt találtunk. Ők tették ki az adózók két százalékát, akik a város évi adójának 13,4 %-át fizették. A feudális Esztergomban 15-en képviselték a városban gazdának nevezett földműves réteget Külön munkában dolgoztuk fel a Horváth család történetét: 1848ban választott polgár, a 60-ak egyike volt Horváth Mihály; a Buda utcában, a főutcán volt háztulajdonos; 73,5 pozsonyi mérős szántója, 14 kaszás rétje, 4 szőleje, 4 ökre, 3 tehene, 10 borja, 3 sertése, 1 hold szérűs kertje, 4.000 négyszögöl kenderföldje volt A gazdaréteg is viselt vállalkozásaiban, életvitelében, családi kapcsolataiban polgári elemeket De a kor szóhasználata évszázadon keresztül határozottabban megkülönböztette őket a többiektől. 1848-ban két kereskedőt két iparost, három árendabérlőt, egy vendéglőst egy patikust, két fuvarost, egy földbirtokost találunk a legtöbb adót fizetők között.