Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában

dobogóin a kor legjobb zenéje hangzik fel,... kiváló kamaraegyüttesek (mint a Waldbauer-vonósnégyes) alakulnak,... megalakul az Új Magyar Zenei Egylet kísérletként sajátosan modern zene előadására alkalmas zenekar létesítésére, ... 1912-ben már három vállalat foglalkozik hangversenyrendezéssel... 1906 körül Bartók és Kodály véget vetnek a Liszt- és Wagner-epigonok dominálásának s magyar zenei magaskultúrában, kiszabadítják a magyar zenét a 19. századi német-osztrák szimfonikus és tonális hagyományokból való provinciális függéséből..." - BériLichtner i.m. p. 137. 45.1908 körül (ez a Nyugat megjelenésének éve is) a komoly magángyűjtők érdeklődése Budapesten is a modern művészet alkotásai felé fordul. - John Lukacs, Budapest, 1900, A város és kultúrája (Budapest; Európa Kiadó, 1991), p. 185. Az ausztriai párhuzamokat lásd Sármány-Parsons Ilona, "A bécsi képzőművészet támogatói a századfordulón" in: Múlt és Jövő 1993/3, p. 84. 46. "... a századfordulót követő kor krónikása 1919 után Szabó Dezső így emlékezett vissza ez évekre: "Mikor ... Tisza István végigvert rajtam a hazaáruló szóval... akkor a Nyugat okos zsidói felém jöttek és azt mondták: - Miért hagyod némán a tehetségedet? Vágysz nyaranta külföldre és nincsen pénzed, tele vagy mondanivalóval és hallgatsz. Mi teret adunk neked, ahol kibeszélheted magad és pénzt adunk, hogy utazhass. Feltételünk az, hogy írd őszintén azt, ami benned van. Bűnös, botor magyar faj, mikor szólsz így legjobb erőidhez!" - Szabó Dezső, Tanulmányok és jegyzetek. (Budapest: 1920), Előszó - idézi Horváth Zoltán, Magyar századforduló. A második reformnemzedék története (Budapest Gondolat Kiadó, 1974), pp. 19-20. A konzervatív versus modern szempontjából fontosabb Lukács György kései visszaemlékezésének alábbi részlete: "Apám, Lukács József, az Angol-magyar Bank igazgatója volt nagyon gazdag ember. Az ő apja paplankészítő volt Szegeden. Apám felvette a magyar nemességet politikailag a legkonzervatívabb áramlatokat támogatta, de a modem magyar művészeknek, Bartóknak és Ferenczinek (Károly!?) nagyvonalú mecénása volt." - Az interjú (1971-ből) in: Eörsi István, A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztemé egymásra (Budapest: Pátria könyvek, 1992.), p. 13. 47. Kempelen i.m. I., p. 140. 48. Bischitz Johanna (1829, Tata -1898, Budapest), a tatai majolikagyáros Fischer Móric lánya. Apja saját házában 1848 sebesültjei számára kórházat rendezett be, ahol Johanna mint ápolónő szolgált Meísel pesti főrabbival együtt 1866-ban alapította a Pesti Izraelita Nőegyletét, amely az ország egyik legkiválóbb jótékonysági egyesületévé növekedett Később leányárvaházat alapított Neki köszönhető az 1870-ben valamennyi felekezet számára létesített népkonyha is. Az országnak alig volt jótékonysági egyesülete, melyben tevékenyen részt nem vett volna. - Zsidó Lexikon, p. 127. és Zsidó Élet, VI (1939)/okt 8., p. 10. 49. Fischhof Ignác Vilmos, Adolf Fischof a híres osztrák publicista-politikus bátyja, a híres morva országos főrabbi, Banet Mordechaj unokaöccse, Pesten a saját telkén hidegvíz-gyógyintézetet rendezett be, amelyet 1892-ben a kormány megvásárolt - Kempelen Lm. L, pp. 128-129 és Zsidó Lexikon, p. 281. 50. Fraknói (Franki) Vilmos (1843, Ürmény - 1924, Budapest) az MTA főtitkára majd alelnöke, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője, nagyváradi kanonok, címzetes arbei püspök, a római Magyar Történeti Intézet alapítója. Egész vagyonát ennek a céljaira és a Szent István Társulatra hagyta. - Kempelen i.m. I., pp. 117-119 és Zsidó Lexikon, p. 290. 51. Conrad Ottó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója zsidó származású, utóbb a református hitre áttért szülők gyermeke, Conrad Ottó 1938-as katolizálása után élénk összeköttetést tartott fenn a katolikus főpapi körökkel; tevékeny híve volt egyházának és anyagilag is támogatta a katolikus püspöki kart szociális tevékenységében. - Kempelen i.m. II., p. 52. 52. Például Weisz Fülöp (1859, Budapest - ?,?) Bankár, felsőházi tag. - V.ö. Radnóti i.m. p. 3. 53. Árulkodó tény, hogy a korszak egyik tudományos sikere ifj. Leopold Lajos (1879, Szekszárd 1948, Cservölgy) (kitért) könyve: A presztízs, (Budapest Szociológiai Könyvtár 8, 1912). 54. Jóllehet a történeti országterületen belül a magyarság szupremációját biztosító abszolút többség, az a bizonyos 1910-es népszámlálás szerinti ötvenegynéhány százalék, csak az etnikai magyarság közel 8 %-át kitevő zsidóság aktív részvételével volt biztosítható, a zsidók száma (még esetleges kikeresztelkedésuk után is) a közhivatalokban, a politikai pályán vagy a katonatisztek stb. között feltűnően alacsony volt amiképp az 1867-1917 közötti időszak mintegy 340 megnemesített izraelita családja is nagyon kevés a népességben betöltött számarányukhoz képest