Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Esztergom város polgármesterének köszöntője (Dr. Könözsy László)

ESZTERGOM VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK KÖSZÖNTŐJE IOMOO«00»OtOCOOOOOOOOOOOC«0«OOMO«W»W«W90«OOOOC«000««00«W««00» Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Itt, Esztergomban köszöntöm Önöket, abban a városban, amelynek neve hallatára akarva-akaratlanul a régmúlt évszázadok, a történelem jut az embernek az eszébe. Esztergom városa ebben az évben ünnepli egyesítésének 100. évfordulóját. Az 1895. évi egyesítés hátterében ott munkált az a folyamat, amit polgárosodás, polgári átalakulás néven ismer az utókor. Ezt a folyamatot Hanák Péter így fogalmazta meg: "A históriai törvény az volt, hogy Magyarországnak a múlt században a polgári átalakulás útjára kellett lépnie, és ha rálépett, akkor liberális Európában, a polgárosodó monarchiában, a szabad verseny viszonyai között gondoskodnia kellett a feltételekről, pontosabban el kellett fogadnia a modernizálás, a korszerű gazdasági technikai normáit, társadalmi feltételeit és politikai formáit." Az 1867-es kiegyezés valóságos politikai konszolidációt teremtett a monarchiában. A konszolidáció egybeesett és jórészt összefüggött a kapitalizmus közép-európai felfelé ívelő szakaszával, a XIX. század második felének tartós gazdasági fellendülésével. Tény, hogy az 1860-as évektől a XIX. század végéig Magyarország a gyorsütemben fejlődő európai országok közé tartozott. Az 1887 és 1898 közötti időszak Magyarország tőkés-gazdasági fejlődésének legjelentősebb szakasza volt A beruházások volumene és a hitelintézetek tőkeállománya egy évtized alatt megháromszorozódott, a vasérc, nyersvastermelés megkétszereződött A milleneumi ünnepségekkel kapcsolatban a fővárosban nagy építkezési konjuktúra bontakozott ki. Magyaroszág számára - annyi balszerencse közt, a szabadságharc leverése után, a súlyos elnyomás ellenére - kedvező mozzanat volt, hogy a tőkésrendszer gazdasági-társadalmi-jogi feltételei, kelet-európai időmértékkel mérve kellő időben, a század derekán létrejöttek. A polgári forradalom, a mezőgazdaság modernizálása, a közlekedés fejlődése és a hitelszervezetek kiépülése valamint az alkotmányos konszolidáció nemcsak idejekorán, hanem - ami különösen kedvező volt - csaknem egyidejűleg, egymást erősítve következtek be. A XIX. század folyamán a magyarság összetétele, anyagi és szellemi színvonala, arculata többet változott, mint a megelőző több évszázadon keresztül. Ebben az államban, ha korlátozottan is, de kelet-európai mércével mérve nem formálisan, hanem intézményesen és társadalmilag elismerten érvényesültek azok a szabadságjogok, azok a gazdasági és politikai keretek, amelyek a nemzetiségek számára is megadták a polgárosodás és a nemzeti szerveződés lehetőségeit. Az átalakulás számos kérdést vetett fel, amire a korabeli Magyarországon élő nemzetiségeknek, nép-