Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Esztergom város polgármesterének köszöntője (Dr. Könözsy László)

csoportoknak éppúgy választ kellett találniuk, mint a magyarságnak. A kérdést valahogy így fogalmazhatnánk meg: hogyan töltötték be az itt élő népek a polgárosodás előmozdításának gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális funkcióit. A polgárosodás folyamataiban a társadalom egyik legmobilisabb rétegét jelentő zsidóságnak komoly szerepe volt Megyénk XIX. és XX. századi polgári fejlődésében nagy szerepet játszott az Esztergomban, Tatán, Kisbéren élt jelentős számú zsidó közösség éppúgy, mint a kisebb településeken élő szórvány-zsidóság. Az 1840-es évek törvényei szabályozták a zsidó emberek letelepedési jogát a szabad királyi városokban. 1895-ben megszületett az egyesült Esztergom szabad királyi város, így jogilag megszűnt a különbség a szabad királyi város lakosai és a szenttamási zsidók között és ezzel elhárult a zsidók elől a korábbi letelepedési korlátozás. A XIX. század második felében zsidó kereskedők, tisztviselők, orvosok, ügyvédek telepedtek meg Esztergomban. 1888-ban bontották le a régi zsinagógájukat majd a ma is látható épületet építették meg. Ekkor Esztergomnak mintegy 900 zsidó lakója volt A zsidóság jelenléte a magyar történelemben kezdetektől megfigyelhető. Az első zsidó közösségeket 1000 évvel ezelőtt, az ezredfordulón alapították a kereskedelem gócpontjaiban. Magyarország legrégebbi zsidó hitközsége megyénkben, Esztergomban jött létre, 1050-ben már szabályszerűen működő vezetőségük és imaházuk volt Összegezve: megállapíthatjuk, hogy a zsidóság magyarországi története a magyar történelem egy sajátos helyzetben lévő társadalmi csoportjának a többiektől eltérő, de velük egy keretben zajló története. Dr. Könözsy László