Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)
Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában
A millénium idején (1896) megyék, városok, közületek, kormányhatóságok, egyházak és zsidó hitközségek ontották a megrendeléseket a festők, építészek, szobrászok számára. Általában a múlt század utolsó évtizede nagyjából a második fokozat utolsó szakaszával esik egybe, aholis egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a jótékonykodás és támogatás hitközségen, hitéleten kívüli formái. Ez a szűkebb értelemben vett (még zsidó) mecenatúra fénykora. "A kilencvenes években a zsidó felső középosztály mindennel rendelkezett, hogy a .... művészetek "sine qua non" támogatója lehessen: széles körű szellemi horizontú nevelés, nyitott szellemiség, a fejlődésbe vetett hit és bizonyos kozmopolita eszményiség." 28 A pártfogói tevékenység a legkülönbözőbb terülekre terjedt ki. A tételes katalógus összeállítását nem tekintem feladatomnak - csak néhányat sorolok fel a legfontosabbak közül: műgyűjtés (ideértve a könyvgyűjteményeket is), műpártolás 29 , csillagászat és más tudományok, zene (ideértve az Operaház patronálását is 30 , sport, sakk 31 , pszihoanalízis, amely kezdeteiben par excellence "zsidó tudománynak" számított A magyarországi pszichológiai mozgalomnak nem csupán szintén valamennyi szereplője zsidó származású, hanem legtöbb mecénása is a zsidók közül került ki. "1913-ban alakult Budapesten a Magyarországi Pszihoanalitikai Egyesület, Ferenczi Sándor elnökletével. Az alelnök Hollós István volt titkár Radó Sándor, pénztáros Lévay Lajos. (Mindnyájan zsidók.) A tisztikaron kívül tagság nemigen volt még, de mihamarabb szaporodni kezdett. Baloldali radikális (zömében zsidó) polgárok - elsősorban elmeorvosok -, a Galilei kör tagjai, a Huszadik Század munkatársai vagy olvasói és a Nyugat-barátok közül rekrutálódtak az első pszichoanalitikusok.... Magyarországon az egyesület működését a jómódú (zsidó) Kovács Vilma tette lehetővé, építészmérnök felesége, aki Mészáros utcai házában hajlékot adott az egyesületnek." 32 A nagytőkés családból származó tószegi Freund Antalról is tudni illik, hogy a tízes évektől Freudnak is nem csupán barátja, de a pszichoanalitikai mozgalom mecénása és munkatársa volt 33 Ami a sportot illeti a közhiedelemmel ellentétben zsidók nem csak az édekkörükbe sorolt MTK kezdeteinél és felfuttatásánál jeleskedtek. Szinte valamennyi sportágban megtalálhatók. Az MTKhoz hasonló mértékben támogatták a többi sportegyesületeket, így a Ferencvárost is. Nevek említése nélkül mondom, hogy sajátos módon jelenleg is ez a két egyesület az egyes számú célpontja a zsidó(nak vélt) mecenatúrának napjaink Magyarországán. "A sportszervezés és mecenatúra magyar zsidó alakjainak sorából... Hajós Alfréd 34 mellett- föltétlenül ki kell emelnünk még a korszakban Aschner Lipót 35 ,Brüll Alfréd 36 , Fischer Mór és Hajdú Marcell nevét Aschner Lipót újpesti gyáros hosszú időn át úgyszólván egymaga tartotta fönn az UTÉ-t Brüll Alfréd szerteágazó tevékenységének középpontjában az MTK bőkezű támogatása állt, ám emellett a tizet közelíti azon sportágak száma, melyeknek magyarországi meghonosításában úttörő szerepet vállalt, s 1924-től 1928-ig Nemzetközi Birkózó Szövetség elnöki tisztét is betöltötte. Fischer Mór gépészmérnök nevéhez fűződik a Törekvés Sport Egylet megalakítása, két évtizeden át volt a Magyar Labdarágó Szövetség elnöke, s nemzetközi sportdiplomáciai tevékenysége fölbecsülhetetlen hasznot hozott a magyar
