Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában

szakasz jellemzője, többnyire paritásos alapon. (Mutatis mutandis ezt mondta a gazdag adományozó, örökhagyó, hogy ad mondjuk 400.000 koronát egy kórház létesítésére, de úgy, hogy ebből kétszázezer koronáért egy zsidó, míg a másik két­százezerből egy nem-zsidó kórházat kell létesíteni, vagy esetleg egy kórházon belül egy zsidó és egy nem-zsidó részleget. Jobb esetben eleve úgy történt az adományo­zás, hogy már induláskor kikötötték, hogy egy kórházat kell létesíteni, amely fele­kezeti megkülönböztetés nélkül, minden beteg rendelkezésére áll.) Csupán illusztrációul. (A fin de siécle táján) "... zsidó emberbarátok (egész vagyonokat) adományoztak és hagyományoztak azzal a határozott kikötéssel, hogy jótéteményeiket felekezeti különbség nélkül élvezzék a rászorultak. íme pár példa az utolsó évekből, amint a nemesek nevei éppen eszembejutnak: Bródy Zsigmond 23 összesen félmillió frtot fordított eddig közhasznú, kulturális és jótékony célokra. De nincs ebben az összegben egy krajcár, mely felekezethez volna kötve. Freystádtler Antal 100.000 frtot hagyott jótékony célokra és félmilliót középiskolákra, ezt mint azt felekezetre való tekintet nélkül. Machlup Adolf 240.000 frtot hagyományozott jótékony és közcélokra szintén azzal a megjegyzéssel, hogy felekezeti különbség nélkül. Wahrmann Mór 150.000 írtjából 50 ezerre, Hatvany-Deutsch Bernát 100.000 forintjából 40 ezerre, Kohner Károly 100.000 forintjából 30 ezerre, Sváb Jakab 60 ezer forintjából 30 ezerre nézve azt az óhaját fejezték ki a nemes hagyo­mányozok, hogy azok hovafordításánál felekezetre tekintettel ne legyenek." 24 Mint már említettem az eféle mterkonfesszionális jótékonyság Magyarország szinte valamennyi helyiségére kiterjedt. Bizonyára akad majd esztergomi kutatók­kollégák között valaki, aki ezt a vizsgálatot a helyi forrásanyag alapján elvégzi. Az esztergomi példák közül most csak egyet említenék, egy olyan tevékenységet, amely túlmutat a konkrét létesítményeken, intézményeken, összhangban áll a hagyomá­nyokkal és ugyanakkor a vallási szükségteleken túlmenően általános emberi igénye­ket is szolgál. Ismeretesen a zsidó hitközségek feladatai közé tartozott az öregek, betegek, idegenek, menekülők istápolása. Esztergomban - az első világháború idején - mint azt a helybeliek bizonyára jól tudják - egy nagy hadifogoly tábor volt. Az esztergomi hitközség állandóan segélyezte a táborban tartózkodó zsidó hadifoglyo­kat, akiknek száma olykor az ezret is meghaladta. A segélyakciót dr. Spiegel Ármin főrabbi a hadifogolytábor kinevezett tábori lelkésze vezette. 25 A korábban már említett nagy iparmágnás és/vagy bankár családok filantróp tevékenysége mellett nem feledkezhetünk meg a zsidók növekvő szerepéről a sajtó­ban, könyvkiadásban, szüli életben stb., általában a nagyvárosi tömegkultúrában. Példaként csak a magyar sajtó történetében jelentős szerepet játszott Falk testvérek 26 és a korábban már említett Bródy Zsigmond 23 nevét említeném. (Bajos lenne azt állítani, hogy Falk vagy Bródy a mecénási tevékenysége, főként a publicisták díjazása, támogatása "zsidó belügy", jóllehet tény hogy e korszakban a zsidó szár­mazású újságírók arányszáma 30-40 % között mozgott, kivételeses az az 50 %-ot is elérte. Egy anekdota szerint Ady Endre állítólag nagyváradi újságíró korában az őszi zsidó nagyünnepen, Jom Kipurr-kor egyedül készítette az újságot, mivel a többi kolléga mind a templomban volt. 27 )

Next

/
Thumbnails
Contents