Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)
Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában
Haraszti György Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a referátumomat néminemű történeti bevezetés után in medias res néhány konkrét eset 1 ismertetésére korlátozhatom, hiszen tisztelt előadó kollégáim a magyarországi polgárosodás és zsidóság összetett (ellentmondásokban igencsak bővelkedő) kapcsolatát olyan részletesen vetették górcső alá, hogy részemről külön elméleti fejtegetések nem szükségesek. Bár számomra ezzel együtt nehézségeket okoz az a tény, hogy előadások zöme (a ma délelőtti négy órás pedig teljes egészében) ugyanabban a tárgykörben mozog, annak különböző aspektusait tárgyalja, és így kölcsönösen feltételezi és kiegészíti egymást Fölszólalásom címe sokak számára talán provokatívnak tűnik. Jogos kérdés, hogy lehet-e szabad-e Magyarországon külön, a vallási, hitközségi kereteket meghaladó, önálló zsidó mecenatúráról beszélni, hiszen józan ésszel senki sem vár olyan előadás címet amelyik - mondjuk - az örmény mecenatúra magyarországi kérdéseinek, vagy az unitárius szponzorálás a Kárpát-medence-i formáinak taglalását ígéri. Magyarázatra szorul tehát, hogy mi indokolja a külön zsidó mecenatúra említését jogosultságát? A probléma gyökere tulajdonképpen az, hogy a zsidóság emancipációjára, aszszimilációjára, magyarságba való (mindmáig csak) részleges beolvadása egy kései időszakban került sor 2 , párhuzamosan Magyarország megkésett modernizációjával, polgárosodásával. Az ismert történeti okból Kelet-Közép-Európában a politikai emancipációt csak részben követte a társadalmi befogadás és ennek megfelelően ez az elhúzódó folyamat mindmáig nem zárult le, sőt a vészkorszak (és az azt követő közel ötven éves államszocialista-kommunista rendszer „váratlan" összeomlása) bizonyos disszimilációt is eredményezett Az a tény, hogy ma Magyarországon él (Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Anglia után) Európa ötödik legnagyobb létszámú zsidósága nem csupán a magyarság toleranciájának bizonyítéka, de egyben figyelmeztető jele annak is, hogy a magyarországi asszimiláció közel sem volt az a diadalmenet amelyet oly sokan őszintén látni véltek a múlt század végén és azóta is zsidók és nem-zsidók egyaránt A "mi" és "ők" össztársadalmi szinten mindmáig élő megkülönböztetése magyarázza a sajátos mecenatúra fogalmának bevezetését (formáit indokait lásd alább!). Történeti vizsgálatát az is indokolja, hogy a közvélekedés szerint a sajátosan "zsidó mecenatúra" Magyarországon külföldi exportként napjainkban is létezik: Soros György, Andrew Sarlós, Ronald Lauder, Tony Curtis, Láng György, a kanadai Reichmann-testvérek - hogy csak néhány nevet említsünk - szponzori, befektetői, mecénási tevékenységének megítélésénél magyar-zsidó származásuk, hátterük, "vallásuk" tagadhatatlanul jelentős szerepet játszik. 3
