Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

A MAGYAR-LENGYEL KAPCSOLATOK TÖRTÉNETÉBŐL - Csombor Erzsébet: Esztergom szerepe a magyar-lengyel kapcsolatok második világháború alatti történetében

egyház. Még a helyi rendőrség vezetője és a csendőrség vezetője is megjelent a visszaemlékezések szerint.

14 A városházától a Sobieski-emlékoszlopig vezető utakat lengyel és magyar zászlók díszítették. A gyűlés előtt mise volt a vízivárosi plébániatemplomban. Ezt követte a Serédi sétányon álló Sobieski-emlékmű megkoszorúzása. Az ünnepségen elénekelték a lengyel és a magyar himnuszt. A vándorgyűlés lelkes érdeklődés mellett a Széchenyi Kaszinó dísztermében fél 12-kor kezdődött. Dr. Lukács György, a Társaság elnöke a lengyel és a magyar- sorsközösségről beszélt. Dr. Etter Jenő, a város polgármestere emlékezett arra, hogy a lengyeleket számos történeti emlék fűzi Esztergomhoz. Hangsúlyozta a művészet és irodalom nemzeti megtartó erejét. Dr. Kertész János a Társaság működésének ismertetésén keresztül bizonyította, milyen nagy dolgokra képes két baráti nemzet kulturális együttműködése. A vándorgyűlést a lengyel írók műveinek lengyel és magyar nyelvű előadása zárta.

15 A lakosság részéről is megnyilvánuló hatalmas érdeklődés, a pátosz, a lengyel katonai díszegyenruhák, az ünnepséget végigkísérő lelkes izgalom azonban nem csupán annak az érzésnek a megnyilvánulása volt, amit így fogalmazhatunk meg: jó lengyelnek lenni, jó magyarnak lenni. Az országuktól megfosztott emigránsok hangsúlyozták itt létüket és létjogosultságukat. A hivatalosan német szövetséges Magyarország fiai, az esztergomi polgárok velük vállalt szolidaritása így fejezte ki a nácikkal és magyar barátaikkal szembeni ellenséges érzéseket. Úgy gondolom, itt kell megemlékeznünk dr. Etter Jenő polgármesterről, aki nélkül ez az ünnepség, ilyen formában nem jöhetett volna létre. Az elhalálozott dr. Glatz Gyula helyére 1941. január 20-i képviselő-testületi ülésen választották őt polgármesterré. Személyében olyan ember került éppen a háború éveiben a város élére, aki az I. világháború idején lengyel földön sebesült meg, és lengyel parasztoknak köszönhette gyógyulását. A polgármester tevékenységét id. Antall József a következőképpen jellemezte: „Dr. Etter Jenő Esztergom város... polgármesterével 1939. óta tartok fenn baráti kapcsolatot. Összeismerkedésünk azon az alapon történt, hogy Etter szívesen és nagy odaadással foglalkozott a lengyel menekültek ügyes bajos dolgainak megsegítésével. Amikor pedig Esztergom városának polgármestere lett, ezen a vonalon hivatalosan szoros kapcsolatba kerültem vele. Ugyanis én a belügyminisztérium IX. Ügyosztályának min. tanácsosi minőségben vezetője voltam, ahová a menekült-ügyek szociális intézése tartozott. Etter a városa területén tartózkodó menekülteknek nemcsak szociális természetű ügyeit intézte, hanem elősegítette azt a hatalmas akciót is, amellyel lehetővé vált, hogy Magyarországról hozzávetőleg 50.000 lengyel menekült szökhetett át Jugoszlávián keresztül Palesztinába, és ezek képezték ott azt a lengyel hadsereget, amelynek diviziói később az afrikai és olaszországi harcokban annyira kitűntek. Kapcsolataink különös mértékben szorosabbá váltak azáltal is, hogy Etter Jenő kezdettől fogva gondoskodott arról, hogy lengyel és egyéb külföldi menekültekkel szemben tanúsított bánásmódunkról bizonyító anyag álljon rendelkezésünkre, és már- akkoriban bizalmas úton sok anyagot juttattunk ki külföldre a Szövetségesekhez annak bizonyítására, hogy a magyar nép lelkében távol áll a háborútól és a külföldi menekülteket nem mint ellenséges országnak tagjait kezeli. Természetesen rendkívül sok bizalmas természetű ügyet intézett ezeknél fogva Etter polgármester úr, amelyek intézése már akkoriban nem csekély kockázattal járt. Ugyanis a lengyelországi lengyel földalatti mozgalomnak a külső megszervezése is Magyarországon